I. MAGYAR SUNBELT        2004. május 8., szombat

Előadáscímek, letölthető rövid összefoglalók

                        A 2004-es XXIV. SUNBELT konferenciára vagy kíváncsi, Szlovéniában?

1st. Hungarian SUNBELT Conference 2004.                              Szervezők:

MSZT Kapcsolatháló Szakosztály

Széchenyi István Szakkollégium

Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem

 

Kapcsolatháló elméletek és módszertan

9:30-10:30

Előadások 15 perc, hozzászólások 5 perc

  1. Takács Károly és Janky Béla: Kollektív cselekvés és kapcsolatháló stabilitás (BKÁE, BME)

  2. Péli Gábor: Társulás határokkal: Niche-méretezés és helyezkedés a Blau-térben (U. of Groningen)

  3. Sik Endre: Network dependent path dependency. (TÁRKI, stb.)

 

Politika, cégvilág, intézmények hálózatai

10:45-13:00

Előadások 10-15 perc, hozzászólások 5 perc, a végén közös vita

  1. Fokasz Nikosz: A politikai klientúra, mint skálamentes hálózat Görögországban. (ELTE Szociológia Intézet)

  2. Futó Péter és Fleischer Tamás: Intézmények és vállalatok kapcsolathálói: elemzési módszerek áttekintése egy hulladékgazdálkodási esettanulmány kapcsán (BKÁE, MTA VKI)

  3. Csizmadia Zoltán: Önkormányzati kapcsolathálózatok a Szigetközben: az intézményi- és a személyközi viszonyok szerkezeti aspektusai (RKK, Győr)

  4. Bodó Balázs: Agyfarm - az akadémiai kutatás kollaboratív kommunikációs és tudásszervezési modellje on-line technológiai környezetben. (BME KIOKK)

  5. Vedres Balázs: Hálóidők: a hazai nagyvállalati tulajdonosi hálózat szekvencia-elemzése, 1987-2001 (CEU Szociológia és Antropológia Tanszék)

 

********************************************

Ebédszünet: 13:00-14:00

********************************************

 

Utasi Ágnes ISSP kutatásából kinőtt önálló kutatási területek

14:00-15:20

Előadásonként 10 perc, az egész után közös vita 20 perc

 

  1. Gyura Médea: Munkahelyi kapcsolathálók Magyarországon és Japánban (Szegedi Tud. Egyetem, Szociológia)

  2. Hári Péter: Makrotársadalmi integráció és civil társadalmi aktivitás – a skandináv, az angolszász és a posztszocialista modell komparatív elemzése Finnország, az Egyesült Államok és Magyarország példáján keresztül. (Szegedi Tud. Egyetem, Szociológia)

  3. Murinkó Lívia: Az erős kapcsolatok szerepe az instrumentális segítségnyújtásban. Nemzetközi összehasonlítás (Szegedi Egyetem, Szociológia)

  4. Mázik Adrienn: A családi és rokoni kapcsolatokban megjelenő segítségnyújtás Magyarországon és Lengyelországban (Szegedi Egyetem, Szociológia)

  5. Tamáska Máté: Személyesség és a családmodell változása Auszriában és Magyarországon. Elemzés nemzetközi adatbázis (ISSP 2001 N=2535) alapján (Szegedi Tud. Egyetem, Szociológia)

  6. Szanyi Ágnes: Bizalom. Elemzés nemzetközi adatbázisra. (Szegedi Tud. Egyetem, Szociológia)

 

Kapcsolat a mindennapokban: személyes kapcsolatok, közösségek

15:30-17:20

Előadásonként 10+5 perc, a végén közös vita20 perc

 

1.      Demszky Alma-Mira: Mindennapos Networking - Életmód és szociális hálózatok egy budapesti lakótelep lakóinak életében. (Chemnitzi Egyetem)

2.      Szabó Laura: A társadalmi támaszt nyújtó személyes kapcsolatháló és a szubjektív életminőség összefüggései az egészséges és a mozgáskorlátozott személyek körében (Magyar Gallup Intézet)

3.      Eranus Eliza és Letenyei László: Az információs technológiák terjedésének egy kapcsolati magyarázata. (Budapesti Közgáz)

4.      Gödri Irén: Bevándorlók kapcsolathálózati erőforrásai (KSH NKI)

5.      Kollár Tamás és Szathmári Milán: Szakirány levelezőlista mint innováció - hasznok és költségek. (BKÁE)

6.      Nagy Terézia: Kapcsolatháló elemzése egy szegedi hajléktalan-csoportban (Szegedi Tud. Egyetem, Néprajz Tanszék)

 

Tardos Róbert: Political capital, party-bloc homophily, socio-political cleavages in Hungary (MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport)

17:30 körül; Tardos Róbert elfoglaltságai miatt az előadás megtartása bizonytalan. Ha nem kerül rá sor, akkor a Pitching Forum előbb kezdődik.

 

 

Social Network Pitching Forum

18:00-20:00

 

A Pitching Forum ötletét a filmes szakmától loptuk. Filmfesztiválok esetében szokás ún. "Pitching forumot" rendezni, ahol filmötleteket lehet elmondani a producereknek, 5 percben. Az esti Social Network Pitching Forumon kiforratlan ötletek, például szakdolgozati tervek, kutatási ötletek kerülnek felvillantásra, konzultációs céllal.

 

Előadásonként 5 perc, hozzászólások 5 perc

 

  1. Albert Fruzsina és Dávid Beáta: Családtípusok egy két generációs vizsgálat tükrében. MTA SZKI

  2. Bernát Anikó és Dávid Bea: „A romák migrációs potenciálja és a kapcsolathálózat jelentősége a roma migrációban” MTA SZKI 

  3. Eranus Eliza: Véleményirányítók és véleménybrókerek. BKAE

  4. Gérecz Balázs: Kollégisták barátságai. BKAE

  5. Hain Ferenc: Mérei Ferenc szociometriai munkássága és a WiW kapcsán. BKAE

  6. Letenyei László: Social network számítógépes játék ötletek. BKAE

  7. Mályi Gábor: Testvérvárosok és hálózatok. BKAE

  8. Márványkövi Ferenc és Szabics Lilla: Town Twinning. BKAE

  9. Nagy Terézia: Továbblépések a kapcsolatháló elemzésben – egy nyitott és változékony csoport vizsgálata. SzTE

  10. Osváth László: Nonprofit szervezetek kapcsolathálói. ELTE

  11. Selmeczy Iván: Rejtett szemantikai mintázatok elemzése csoportosítással. SZTAKI

  12. Váradi Ádám: Kapcsolat- és identitásvizsgálat egy vallási közösségben. SzTE

 

 

Rezümék:

 

 

Murinkó Lívia: AZ ERŐS KAPCSOLATOK SZEREPE AZ INSTRUMENTÁLIS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS TERÉN Nemzetközi összehasonlítás

           

Előadásomban a mindennapi praxist könnyítő mikrotársadalmi segítségnyújtó kontaktusokat, konkrétan a társas kapcsolatok hálózatán keresztül áramoltatott instrumentális jellegű, vagy az anyagiakban, vagy az elvégzett munkában megjelenő támogatást vizsgálom. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a szoros (családi, rokoni, baráti, szomszédsági és munkatársi) kötelékek integráló ereje mennyire érvényesül a segítségnyújtás ezen formájában.

Elemzésemben a 2001-es nemzetközi ISSP-vizsgálat adatai alapján hat ország, Nagy Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, Magyarország, Norvégia, Oroszország és Japán összehasonlítását végzem el (N=8466).

A vizsgált országokban az egyének támogató hálózatában a rokonok töltik be a legfontosabb szerepet. A háztartási, ház körüli segítségnyújtás esetében sajátos matriarchátus érvényesül: a női családtagok segítenek a leggyakrabban. A nagyobb pénzkölcsön nyújtása esetében viszont a család integráló szerepe kisebb. Az adatok jelentős országok közötti különbségeket mutatnak; Magyarországon az instrumentális segítségnyújtásban a kapcsolati tőke gyengesége mutatkozik meg. A vizsgált országok mindegyikében kimutatható egy, a demográfiai háttérváltozók mentén szerveződő, nemzetenként eltérő méretű réteg, amelyre különösen jellemző a forráshiányosság az instrumentális segítségnyújtás terén.

***************************************

 

Nagy Terézia: Kapcsolatháló elemzése egy szegedi hajléktalan-csoportban

Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a kevés számú szegedi hajléktalan miért válhatott hajléktalanná és miért nem tudott kitörni a hajléktalan létből. A kérdés megválaszoláshoz a megfigyelőként résztvevő módszert és interjú-technikákat választottam, valamint a kapcsolatháló elemzés technikáját alkalmaztam.

A hosszabb időszakon keresztül végzett megfigyelések során azt állapítottam meg, hogy sok tekintetben hasonlóak a „többségi” társadalomban élőkhöz. Amiben különböznek, az a kapcsolathálójuk, ezért a kapcsolati relációkban megjelenő individuumok sajátságait, élettörténeteit és a hajléktalan lét attribútumait ebből a szempontból is megvizsgáltam.

A kapcsolatok viszonylatában értelmeztem a szubkulturális létet, a kapcsolódásukat a társadalomhoz és a kizártságot. A megismerésből és az elemzésből levonható következtetések azt mutatják, hogy e specifikus underclass jelenség – a hajléktalan-lét – a társadalmon belül is, azon kívül van.

*****************************************

 

Takács Károly és Janky Béla: Kollektív cselekvés és kapcsolatháló stabilitás

 

A kollektív cselekvésről szóló elméleteknek, amelyek (jó esetben) számolnak a társadalmi kapcsolatok hatásaival, kritikus feltevése a kapcsolatháló változatlansága. A jelen tanulmány túllép ezen a statikus szemléleten és a kollektív cselekvés stratégiai elemzésbe bekapcsolja új kapcsolatok formálásának és régi kapcsolatok felbontásának a lehetőségét. Egyrészt elemezzük, hogy miként hatnak a kollektív cselekvési helyzetek a kapcsolatháló változásaira, másrészt hogyan befolyásolják az előrejelzett strukturális változások a kollektív cselekvés kimenetelét. A modellalkotáson túl a tanulmány célja a kollektív cselekvési helyzetekben stabil hálózati struktúrák makroparamétereinek meghatározása.

***********************************

 

Tamáska Máté: Személyesség és a családmodell változása Auszriában és Magyarországon

Elemzés nemzetközi adatbázis (ISSP 2001 N=2535) alapján (kivonat)

 

Az előadás Ausztria és Magyarország családformáit hasonlítja össze. Az írás egyben kísérlet Hajnal István szociológiai fogalmainak a mai empirikus kutatásba való beillesztésére is. Ezek szerint a társadalmakat meghatározó két alapvető forma a tradicionalizmus és a racionalizmus, mely utóbbinak leginkább a haszonelvű kifejezés lehet a magyar megfelelője. Míg az első a nemzedékek közötti kapcsolat révén a közösségek hosszú távú fejlődését biztosíthatja, addig a második a pillanatnyi érdekek, és erőviszonyok alapján rendezi a társadalmat. A modernitásra leginkább ez utóbbi a jellemző. A család ugyanakkor a modern társadalomban is egyfajta tradicionalizmust, szokásszerű személyességet őriz. Az újkor elején kialakult ú. n. nukleáris polgári család éppen a külső haszonelvűséggel szemben a személyes kötődések hangsúlyozása révén alakulhatott ki. Engedve a résztvevő egyének individuális érdekeinek a huszadik század második felétől azonban e családforma is megnyílni látszik,. A hagyományosan kialakult családi funkciók közül sorra szakadnak le a részfeladatok kezdve a gazdasági jellegtől a betegellátáson át a gyermeknevelésig. Így egyre csökken e személyes társadalmi formának a bürokratikus tárasadalmi renden belüli súlya. Úgy véljük Ausztriában e funkció-leadási folyamat jóval markánsabban megfigyelhető, mint hazánkban.

A házasságkötéseket tekintve hazánk az osztrák mintánál lényegesen aktívabb, ami azonban nem jelent magasabb gyermekszámot. Mindemellett a hazai csonka családok magasabb aránya miatt Magyarországra éppúgy jellemző a hagyományosnak tekinthető  polgári családmodellen kívül felnövő fiatalok magas száma. A családon belüli funkciókat tekintve kimutatható némi eltérés a két minta között. Magyarországon a család egyben gazdasági egységként is funkcionál. A fiatalok felé csökkenő mértékben, de szintén érzékelhető a magyar családok intenzívebb kapcsolattartása. Markáns  eltérés mutatható ki a szűk családi körön kívüli rokoni háló tekintetében. Eszerint Ausztriával szemben hazánkra jellemző a nagycsaládnak, a nagyszülők által vérségi, vagy komásági viszonyban lévők összetartása.

Az okokat keresve az elemzések után el kellett vessük azokat a magyarázóelveket, melyek gazdasági jellegű mutatókkal, mint a munkaerő-piaci pozíció (elsősorban a nők szerepét vizsgálva), vagy lakóhelyi determinációkkal igyekeznek érvelni, mikor a magyar viszonyok viszonylagos tradicionalizmusát értelmezik. Ezek helyett a családdal kapcsolatos attitűdkérdések változóit felhasználva rámutattunk a magyar társadalom családdal kapcsolatos értékrendjének Asuzriával szemben kirajzolódó eltéréseire. Úgy véljük, hogy a nukleáris család szintjén kimutatható csekélyebb mértékű eltérés a mindkét országban részben lezajlott, részben ma is formálódó legújabb kori modernizációs folyamat eredménye, melyben a család funkcionális egysége meggyengül. A rokoni háló magyarországi kiterjedtsége ugyanakkor egy modernizáción kívüli hagyományos intézmény, társadalmi üzem meglétére utal. A Hajnal éle fogalompár tehát akkor alkalmazható a két ország családi kapcsolatainak leírására, ha különbséget teszünk a nukleáris polgári és a rokoni hálóba illeszkedő nukleáris polgári családmodell között. Ez utóbbi magyarországi jelenlétének okai pedig véleményünk szerint elsősorban történelmi-hagyománybéli okokkal magyarázhatóak (paraszti-kisnemesi hagyományok). 

****************************

 

 

Nagy Terézia: Továbblépések a kapcsolatháló elemzésben – egy nyitott és változékony csoport vizsgálata

 

Kutatási tervemben szerepel, hogy a hajléktalan-csoportokban végzett terepkutatásomat folytatom és a bezáró és kizáró mechanizmusokat a kapcsolatháló elemzés segítségével vizsgálom tovább.

Érdeklődésem fókuszában az áll, hogy hogyan lehet egy informális csoportot, mely nem alkot zárt rendszert, a kapcsolatháló elemzéssel vizsgálni.

Előadásomban a következő kérdéseket szeretném vizsgálni:

Lehetséges-e kapcsolathálózati elemzést végezni egy nem zárt struktúrában? Lehet-e és érdemes-e pl. centralitást és degreeket számolni egy ilyen szituációban? Hogyan befolyásolja az elemzést az, ha a csoport vizsgálata atipikus mintavételezéssel történik – pl. egy hólabda-mintavételnél?

Hogyan lehet nyomon követni az informális hálózat megújulásait? Adhat-e magyarázatot a bezárásra, kizárásra, és a bentlétre a degree-k változó értéke?

Értelmezhetőek-e ezek más informális/formális csoportoknál? Értelmezhetőek-e más, stabilabb hálózattal rendelkező csoportoknál?

Előadásomban ezen kérdések megválaszolására teszek kísérletet, a hajléktalan csoportokban végzett terepmunkám eredményei és kérdésfelvetései alapján.

****************************

 

 

Péli Gábor: Társulás határokkal: Niche-méretezés és helyezkedés a Blau-térben

University of Groningen, Faculty of Economics

 

Az írás az N-dimenziós térbe ágyazott hálózatokra vonatkozik (Freeman 1983). A teret N társadalmi jellemzô feszíti ki (Blau-tér), és a csomópontok távolságát az euklidészi táv méri. A szóban forgó hálózati személy (focal agents) kapcsolatot létesítene hasonszôrû társakkal. A társulás valószínûsége a távolság csökkenô függvénye, és ez behatárolja az illetô Blau-térbeli  merítési bázisának (niche-ének) a nagyságát. A társulást három szempontból vizsgálom.

(i) Forma. A niche alakja némely esetekben  N-dimenziós téglány (McPherson 1983), máskor N-dimenziós gömb vagy ellipszis (Péli and Nooteboom 1999) a vonatkozó irodalomban. Az írás javaslata szerint a társuló felek percepciós mintázata szabja meg, hogy a két forma közül melyikre számíthatunk.

(ii) Méret. Megnövelt merítési bázis átmérô esetén a Blau-tér nagyobb tartományából (több társadalmi csoportból) kerülhetnek ki a leendô társak. De a létrejövô kapcsolatok haszna, kívánatossága csökken a felfújódó niche méretével. Mely esetekben létezik a niche számára egy ideális, kapcsolat-maximalizáló “kebelbôség”? Mint kitûnik, az optimum nem csupán a csatlakozó felek észlelési mintázatától függ, de érzékeny a társadalmi tér dimenziószámára is.

(iii) Helyezkedés. Ha két hálózatépítô egyén túl közel kerül egymáshoz, akkor osztozniuk kell a begyûjthetô kapcsolatokon. Tegyük fel, hogy hálózatszervezôink klikket kívánnak építeni, azaz nem tolerálják a beszervezettek külsô kapcsolatait. A niche kívánatos mérete adott. Hány klikknek adhat otthont a a vizsgált társadalmi közeg? Hogyan pakolható meg a (véges) Blau-tér nem átfedô merítési bázisokkal? Két elrendezést hasonlítok össze: az egyik laza, de egyszerûen épül; a másik sûrûn fed, de nehezen áll elô (Conway and Sloane 1998).

Irodalom

Conway, J. H. and N. J. A. Sloane 1998. Sphere Packings, Lattices and Groups. Series of Comprehensive Studies in Mathematics 290. New York, Berlin: Springer Verlag.

Freeman, Linton C. 1983. “Spheres, Cubes and Boxes: Graph Dimensionality and Network Structure.” Social Networks 139-156.

McPherson, J. Miller. 1983. “An Ecology of Affiliation.” American Sociological Review.

48: 519-532.

Péli, Gábor and Bart Nooteboom. 1999. "Market Partitioning and the Geometry of the Resource Space". American Journal of Sociology 104: 1132-1153.

****************************************

 

CSIZMADIA ZOLTÁN: Önkormányzati kapcsolathálózatok a Szigetközben: az intézményi- és a személyközi viszonyok szerkezeti aspektusai

MTA RKK NYUTI, Győr tudományos segédmunkatárs

9022 Győr, Liszt F. u. 10.
06-96/516-573, Fax: 06-96/516-579

 

Nem képzelhető el sikeres település, sőt sikeres térség sem kooperatív magatartás nélkül. A település- és a területfejlesztés szakirodalmában szociológiai gyökerekből eredeztetve egyre nagyobb szerepet kap az együttműködésen alapuló hálózati elvekre épülő cselekvési minták feltárása. Ebből kifolyólag nem tűnik érdektelen kérdésnek az sem, hogy egy kistérség, vagy egy jól körülhatárolható tájegység érintett települései milyen kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, milyen mintázatú hálózati struktúrákat konstruálnak. A "településközi kapcsolatok" és a "regionális hálózatok" kifejezések egyre gyakrabban kerülnek elő a szakmai anyagokban, és a területfejlesztési intézményrendszer illetékeseinek szókincsében is. Természetesen eltérő célzattal. A szakemberek arra keresik a választ, hogy milyen lehetséges alkalmazási formái léteznek a kapcsolatháló elemzésnek a regionális fejlesztésben, míg az érintett felek inkább a kapcsolatfejlesztés, a hálózatépítés gyakorlati aspektusait helyezik előtérbe. Örvendetes az is, hogy a helyi társadalmak sikerességi faktorai között is kellő hangsúlyt kaptak a személy- és intézményközi kapcsolatok.

A településközi kapcsolathálózatok egy olyan összetett struktúrát alkotnak, amelyben az intézményközi viszonyok mellett (pl. az önkormányzatoknak, a helyi gazdasági szereplőknek, vagy éppen a civil szféra képviselőinek a kooperációi) fontos szerepet kapnak az infrastrukturális koordináták, lehetőségek (különös tekintettel a tömegközlekedésre, az úthálózatra), a munkaerő napi ingázása, a közös rendezvények. Jelen tanulmány a településközi kontaktusok spektrumának csak egyik szegmensével foglalkozik: a helyi önkormányzati hivatalok intézményesült, illetve a polgármesterek interperszonális (gyakran informális alapokra épülő) jellegű kapcsolatainak hálózati jellemzőivel. A két eltérő kapcsolati szint egybemosása nem lenne helyén való, de a helyi igazgatási szervek vezetőinek személyközi kontaktusait mi önkormányzati alapokra helyezkedve tárgyaluk, az intézményi kötelékek egyik lehetséges komponenseként, gyakran alternatívájaként. A kapcsolatrendszerekben potenciálisan illetékesnek tekinthető községek-városok köre is véges: kizárólag a szigetközi településeket kerestük fel az interjúk során (ez egy nagyságrendileg 30 elemből álló komplett hálózatot jelent).

A 2003 nyarán végzett felmérés alapján arra keressük a választ, hogy milyen a szerkezete, a formája, és a jelenlegi működési potenciálja a szigetközi térségben "kiépült" településközi kooperációs hálózatoknak (hivatalos intézményesült kapcsolat, segítség, információáramlás, jövőbeli elmélyítés).  . 

 

*****************************

 

Futó Péter és Fleischer Tamás: Intézmények és vállalatok kapcsolathálói: elemzési módszerek áttekintése egy hulladékgazdálkodási esettanulmány kapcsán

Budapesti Közgáz, MTA VKI

 

A szervezetek közötti hálózatok elemzése növekvő jelentőségű, mezo-szintű kutatási terület, ahol a hálózatot alkotó intézmények és vállalatok egymás közötti kapcsolatai állnak a fókuszban, és a szervezetek saját tulajdonságainak vizsgálata csak másodlagos. A kapcsolathálók elemzése során bevált kvantitatív módszerek társadalomtudományi értelmezéséhez elengedhetetlen, hogy azokat kvalitatív úton nyert eredményekbe ágyazzuk be. A vállalati szférában kialakult sajátos szerkezetű szervezethálózatok körében kitüntetett szereppel bírnak az alvállalkozói piramisok és a vertikális, valamint a horizontális klaszterek. A közpolitikák kormányzási módszereiben előtérbe kerültek a szabályozó és a szabályozott szervezeteket is felölelő diffúz, sokrétű érdekegyeztetési kapcsolathálózatok. A szerzők azt a közpolitikai hálózatot elemzik, amelyet a magyarországi hulladékgazdálkodási szakpolitika szereplői, a közszféra, a versenyszféra és a civil társadalom szervezetei alkotnak a Közép-Magyarországi Régióban. Az adminisztratív, piaci és ellenőrzési jellegű szervezetközi kapcsolatok erősségének kvantitatív vizsgálata során kirajzolódnak a hálózat centrális és a perifériális szereplői. Míg a hulladékgazdálkodás centrális szereplőinek viszonyrendszerét a sokféleség jellemzi, addig a periférián mozgó önkormányzati és vállalati szervezetek kapcsolati beágyazottsága egysíkú, ezen belül is eltérő aszerint, hogy a hulladékkezelési szolgáltatási piac keresleti vagy kínálati oldalán helyezkednek-e el.

 

Az ADAPT kutatás során 2001 és 2003 között összesen öt európai országban (Görögország, Írország, Lengyelország, Magyarország és Portugália) vizsgáltak azonos módszerekkel hason-ló jellegű regionális hálózatokat. A volt államszocialista országok szakpolitikai hálózatait az összehasonlításba bevont EU-tagországok hasonló hálózataihoz képest alacsonyabb kapcsolatsűrűség és nagyobb centralizáció jellemzi.

 

*****************************

Letenyei László : Social network számítógépes játék ötletek

 

Három játék ötletem van:

1. Eva in love

Játék célja: annak felismerése, hogy a gráfok esetében a legrövidebb út többnyire a nagy sűrűségű hálózatokon át vezet. A keretmese: hogyan próbál Éva megismerkedni Ádámmal, ismerősökön keresztül.

Program leírás:

A képernyőn néhány pont jelenik meg. A pontok egy része már kapcsolódik egymáshoz. A kapcsolatok eloszlása legyen állítható.

Egyszerre két pont villan fel, az egyik Éva, aki a másikkal (Ádám) kapcsolatot kíván létesíteni. Éva mindig csak egy meghatározott sugarú körben található pontok valamelyikével létesíthet új kapcsolatot. Ha az a pont már össze vannak kötve valakivel, akkor az ő kapcsolatain keresztül eljuthat a hálózat bármely pontjához. A hálózat egy pontjától újabb ismeretséget köthet, ugyancsak egy meghatározott körön belül. A pontokat úgy érdemes felrakni, hogy a játéknak mindig legyen megoldása, azaz Éva mindig eljuthat Ádámhoz. Az a kérdés, hogy a legkevesebb lépésen keresztül vezető utat választotta-e. Amennyiben igen, akkor a gép gratulál, és ad egy újabb, több elemű, bonyolultabb ponthalmazt. Amennyiben nem, akkor megmutatjuk, mi lett volna a rövidebb út, és a gép ad egy hasonló nehézségűt.

 

 

2. Social capitaly

Játék célja a társadalmi tőke modellezése: a híd szerepben lévő vélemény-brókerek kulcsszerepe.

A keretmese: egy külföldi befektető érvényesülni akar egy banánköztársaságban.

Programleírás:

Kétfajta tőkéd van, anyagi és kapcsolati. Az anyagit pesóban mérjük, a kapcsolatit presztízs indexben. A kettő egymásra nem konvertálható, de anyagi tőke révén lehet olyan nonprofit beruházásokat tenni, ami később növeli a presztízst, újabb kapukat nyit meg. 

Négy társadalmi réteget tételezünk fel, (helyi) politikusok, társasági klubok, vállalkozók, művészek. Mindegyiknél két tábor van, mondjuk sárga és zöld párt, Rotario és León Club, agrár és ipari lobby, költők és zenészek. Van valamennyi beléd vetett bizalmad, mint induló tőke, ezzel alacsonyabb szinteken lehet ismerkedni.

A játék kérdezz felelek jelegű. Mindig lehet befektetni vagy kapcsolatba fektetni. Általában, ha az ember befektet, akkor 10% körüli profitrátája lesz, ha egyoldalúan ismerkedik, akkor 0 körüli, ha egyenletesen, mindenkivel, (de közben be is fektet), akkor 50% körüli.

Vannak véletlen események: időről időre az egyik párt puccsal megdönti a hatalmat (és száműzetésbe kergetik a kapcsolataidat), vagy a pártfogolt művészed túladagolja magát. Ilyenkor a te presztízsed is esik.

Ha lemaradsz a növekedésben, akkor a „véletlenek” jobbára ellened fordulnak, és előbb utóbb eladnak téged rabszolgának egy cukornádültetvényre. Ha ügyes vagy, akkor te leszel a köztársasági elnök, az országot rólad nevezik el.

 

 3. Gyorséttermi hálózat építő

Cél: a skálafüggetlen hálózatok kialakulásának modellezése

Keret mese: A volt szovjet közép-keleten, Tadzsikisztánban  te vagy az egyik első utcai büfés a rendszerváltás után. Alapítsd meg az új keleti gyorsétterem láncot, és franchaise révén légy a legelterjedtebb!

Program leírás:

A franchaise révén kezdetben csökken a profit, de aki először teszi nyitottá az eljárását, azt utánozzák legtöbben. Bizonyos szint fölött a franchaise díj profitábilisabb az önzőzésnél.

Ha vannak vetélytársaid, akik előbb nyitnak, akkor alájuk kell menned díj-árban, ami kockázatos. Ha vesztesz, te leszel a kifutófiú. Ha nyersz, megveszed a Mc Donalds, és mondjuk Mc Tadzsikra keresztelheted át.

 

***************************************************************

Mályi Gábor: Testvérvárosok és hálózatok
 
  Több évtizede létezik a testvérvárosi kapcsolat intézménye a világon. Legutóbb Giczi Johanna és Sik Endre publikáltak erről. Ez adta  az ötletet, hogy milyen sajátosságok tapasztalhatók a testvérvárosok  elhelyezkedésével kapcsolatban léteznek-e visszatérő kapcsolatok (un: gyűrűk).

Definíciók:
1.)           Kör; minimum 3 város a tagja különböző országokból.
2.)           Hosszú-kör; több mint 3 város a tagja.
3.)           Háló: a teljes testvérvárosi háló, magyarán az
összes kapcsolódási pont
 

Elképzelés1: ha vannak körök, akkor azok általánosak vagy egyediek, mind két esetben kérdés, hogy mi a keletkezés oka (lehet, hogy ha egyedi jelenségről van szó, akkor véletlen)?

 

Elképzelés2: milyen a viszonya a köröknek, a már létező adatbázissal? Az alábbi dimenziókra gondolok:

 - Település nagysága,
-        lélekszám,
-        földrajzi elhelyezkedés,
-        gazdasági teljesítmény(?).
 

Elképzelés3: a világ összes testvérvárosának feltérképezése elég nehéz. Akiknek fenn van a NET-en a testvérvárosi kapcsolat-uk (- aik) már egy külön kategória az összeshez képest. (Lehet, persze,  hogy van olyan adata a BM-nek, amiből kiderül, hogy hány önkormányzatnak nincs WEB-lapja...) Szűkítések:


Elképzelés4; a lehetséges szűkítések:
1.)    Csak Európa testvérvárosi kapcsolatait vizsgáljuk;
2.)    a. Csak a volt szocialista országok testvérvárosi kapcsolatait  vizsgáljuk;
       b. Csak Nyugat-Európa testvérvárosi kapcsolatait vizsgáljuk;
3.)    Csak a most belépő 10 új EU-tag
4.)    Csak Magyarország testvérvárosi kapcsolatait  vizsgáljuk;

 

*********************************

 

Hain Ferenc: Mérei Ferenc szociometriai munkássága és a WiW kapcsán

 
Egy doktori kutatási program két részletét, az elméleti keretét, illetve empirikus vizsgálatának a tárgyát szeretném felvillantani a konferencia résztvevõinek.

Elõször nagyon röviden felvázolnám, hogy a magyar kapcsolathálózat kutatásnak is elõzményeként szolgáló Mérei- féle szociometriai megközelítés miként és mennyiben jelenthet támpontot egy mai kapcsolathálózati kutatásnak; ezt követõen pedig, kapcsolathálózati szempontból talán az egyik legizgalmasabb magyarországi jelenség a Who is who? kezdeményezést, illetve az ennek kapcsán folyó kutatásokat mutatom be szintén nagyon röviden. Végül, de természetesen nem utolsó sorban :) saját tervezett kérdéskezelésemet és a kutatásom jelenlegi- akkori helyzetét szeretném ismertetni és az együttgondolkodás tárgyául ajánlani.

 

 ***************************

Márványkövi Ferenc és Szabics Lilla: Town Twinning

 Több mint tíz éve működik az Európai Unió pályázati rendszerén belül a 'Town Twinning' nevű program, amely a tagállamok és a tagjelölt országok testvérvárosi
kapcsolatainak kialakítását, erősítését célozza. Kutatási tervünk alapötlete az, hogy megvizsgáljuk milyen külföldi testvérvárosi kapcsolathálóval és demográfiai jellemzőkkel (település régióbeli elhelyezkedése, lélekszáma, státusza) rendelkeznek azon magyarországi települések, amelyek az elmúlt három évben (2001, 2002, 2003) akár főpályázóként, akár partnerként nyertes projektekben vehettek részt. Ezeket a városokat - a már korábban említett változók mentén - összehasonlítjuk a magyarországi településekkel. Felvázoljuk egy nemzetközi összehasonlító kutatás jelentőségét is, valamint további kutatási szempontokat, amelyek közül az egyik legérdekesebb az lehet, hogy a programon keresztül hogyan konvertálható a nyertes magyar települések kapcsolati tőkéje anyagi és tudástőkévé. 

 

****************************************

 

Mázik Adrienn: A családi és rokoni kapcsolatokban megjelenő segítségnyújtás Magyarországon és Lengyelországban

    A társadalmi integráció és szolidaritás jelenségének vizsgálatán belül  előadásomban a családtagok és az egy rokoni körbe tartozó személyek közti segítségnyújtási formákat, valamint a segítségkérés intenzitását  vizsgálom. Választ keresek arra, hogy vajon napjainkban mennyire érvényesül a család integráló szerepe és a családtagok közötti  kapcsolat szolidáris jellege.  Az ISSP Kapcsolatok 2001 (Magyarország n=1524, Lengyelország n=1221) készített nemzetközi felmérés adatbázisára támaszkodva Magyarország és Lengyelország társadalmát hasonlítottam össze  annak alapján, hogy a válaszadók kikhez fordulnak a legszívesebben, ha segítségre van szükségük.

    Előadásomban szó lesz arról, hogy mennyire jellemző a generációk  közti kapcsolatok alakulására az, hogy a szülők elsősorban anyagi,  illetve pénzbeli segítséget nyújtanak gyermekeiknek és érzelmi téren,  valamint munkajavakkal és más instrumentális jellegű segítségek terén várják a viszonzást.  Az előadás fő következtetése az, hogy a segítségnyújtás mindkét típusa a családon belül gyakori előfordulást mutat, rokoni körben  azonban nem jellemző a vizsgált segítségnyújtási formák intenzitása.

************************** 

 

Gödri Irén: Bevándorlók kapcsolathálózati erőforrásai

Az előadás a környező országokból Magyarországra érkező bevándorlók körében 2002 nyarán készült kérdőíves vizsgálat eredményei alapján a következő kérdéseket elemzi:

Milyen segítségben részesült a vizsgált csoport Magyarországra költözésének első időszakában és milyen típusú segítségnyújtó kapcsolatokkal rendelkezett (a kapcsolat jellegét és a kapcsolat-személy származási helyét tekintve)?

Melyek a bevándorlók jelenlegi kapcsolathálózatainak jellegzetességei (lehetőség szerint a magyarországi hasonló vizsgálatok eredményeivel való összehasonlításban)? Milyen társadalmi-demográfiai szűrők érvényesülnek a létrejöttükben, megfigyelhető-e az azonos származási hely (ország) alapján történő szelektivitás? Beszélhetünk-e az interakciós viszonyok alapján egy szubkulturális tömbről a bevándorlók esetében?

Hogyan határozzák meg a kapcsolathálózati erőforrások a beilleszkedés különböző dimenzióit?

*********************** 

 

Kollár Tamás és Szathmári Milán: Szakirány levelezőlista mint innováció - hasznok és költségek

A BKÁE közvélemény-kutatási szakirányának szakmai levelezőlistáját vizsgáljuk, a legfontosabb kutatási kérdéseink a következők:

1.) Hogyan terjedt el a lista, azaz a listatagság, mint innováció?
2.) Mik a levelezőlista hasznai és költségei tagjai számára?
3.) A levelezőlistára feltett információ, mint közjószág. Potyautas jelenség.
4.) Potyautas versus "dolgozó" listatagok.  Kik játszottak kulcsszerepet a lista, mint innováció elterjesztésében?

A kérdéseink megválaszolására saját hipotéziseket állítottunk fel, valamint megkíséreljük az online közösségek és a levelezőlisták eddigi irodalmának kapcsolódó eredményeit is értelmezni és ellenőrizni.

Az adatgyűjtést kérdőívvel, résztvevő megfigyeléssel és a 2003/2004  őszi félévben (beleértve a téli vizsgaidőszakot) a listára érkezett levelek tartalomelemzésével végeztük.

 

 ********************************

Szanyi Ágnes : Bizalom. Elemzés nemzetközi adatbázisra

Előadásomban a mikrotársadalmi kapcsolatokat vizsgálom és hasonlítom össze, különös tekintettel a családon belüli és családon kívüli bizalmi kapcsolatokra, három nemzet, a magyar, a japán és az orosz vonatkozásában. Az elméleti hátteret Francis Fukuyama Bizalom című könyve szolgáltatta. Bár Fukuyama elmélete a bizalomról nem nevezhető igazán szociológiainak, úgy gondoltam, hogy a mikrotársadalmi kapcsolatokra vonatkozó koncepciójának nemzetközi adatbázis segítségével történő vizsgálata érdekes eredményeket hozhat. Előadásomban megvizsgálom Fukuyama bizalomra vonatkozó hipotézisének érvényességét Magyarországon, és megpróbálom elhelyezni hazánkat az általa felvázolt �bizalomskálán�. Nem vállalkozom azonban arra, hogy ezen az adatbázison ellenőrizzem Fukuyama Oroszországra és Japánra vonatkozó koncepcióit, csak amennyiben az összehasonlítás során lehetőség nyílik erre.

A tanulmányhoz az ISSP Kapcsolatok 2001 kutatás adatait használtam fel.

 

***********************

 

Demszky Alma-Mira: Mindennapos Networking - Eletmod es szocialis halozatok egy budapesti lakotelep lakoinak eleteben.

A disszertacio, mely befejezö fazisaban tart, a mindennapi eletmodot es annak a tarsas es tarsadalmi kapcsolatokra valo kihatasat vizsgalta. A 35 többoras hosszusagu interjuban a kerdezett szemelyes kapcsolati halojat es tarsadalmi, politikai reszvetelet elemeztük. Az empirikus anyag analizise fenyt deritett a szemelyes szocialis halo milyensege es a nyilvanos eletben valo reszvetel bizonyos összefüggeseire - vagyis az egyen közeli es tavoli networkjeinek szoros kölcsönhatasara.

 

*****************************

 

Hári Péter: Makrotársadalmi integráció és civil társadalmi aktivitás – a skandináv, az angolszász és a posztszocialista modell komparatív elemzése Finnország, az Egyesült Államok és Magyarország példáján keresztül

 Előadásomban az ISSP 2001-es nemzetközi adatfelvételének eredményeire támaszkodva a makrotársadalmi integráció és a civil társadalmi aktivitás szempontjából hasonlítom össze a két domináns nyugati (angolszász neoliberális illetve skandináv jóléti) társadalmi modellt valamint Magyarországot.

A makrotársadalmi integráció esetében egyes gazdasági jellegű mutatókra (pl. állami és magánszektor aránya, dolgozók és eltartottak aránya) és más, az integráció szempontjából fontos változókra (pl. vallásgyakorlás, szubjektív osztálybesorolás) építem elemzésemet, a civil társadalmi aktivitás esetében pedig a társadalmi szervezetekben való részvétel intenzitását vizsgálom.

Az összehasonlítás felépítése logikailag mindig a két nyugati modell összevetése, majd az átmeneti jellegű hazai modell elhelyezése az így felrajzolt térben.

 ****************************************************

 

Gyura Médea: Munkahelyi kapcsolathálók Magyarországon és Japánban

Előadásomban  Magyarország és Japán társadalmát elemezném a munkahelyi kapcsolathálózat középpontba állításán keresztül. Konkrétan azt, mennyi barátot találhatunk a munkatársak között, kihez fordulnak segítségért az emberek, itt figyelembe véve mind a lelki, és mind az anyagi segítséget. Kitérnék arra is, hogy a problémákat, és a fontos dolgokat kivel beszélik meg az egyének. Vizsgálnám azt is, mekkor a a boldogság mértéke. Első hipotézisem a két országra vonatkozóan az, hogy Japánnál találom felülreprezentálva a munkahelyi kapcsolathálókat; második hipotézisem, hogy mindegyik dimenzióban jelentősebb súllyal bírnak ezek munkahelyi-baráti kapcsolatok. A harmadik hipotézisem a boldogság mértékére vonatkozóan az, hogy mi magyarok, jóval elmaradunk a japánok mögött ebben a tekintetben. Mindezeket olvasmányaim alapján a Japán kultúra egész jellegére alapozom. Többek között arra a szocializációs folyamatra, amely egyedül álló-helyet foglal el a világon, s amelyet az összetartozás tudata hat át, beleértve a munkahelyi közösségeket is, s annak valamennyi tagját.

 

***********************************************

 

Szabó Laura: A társadalmi támaszt nyújtó személyes kapcsolatháló és a szubjektív életminőség összefüggései az egészséges és a mozgáskorlátozott személyek körében.

A szubjektív életminőség (SWB) kutatások multidiszliplináris jellegéből és a fogalom multidimenzionális jellegéből fakad, hogy minden diszciplína a szubjektív életminőség azon dimenzióját ragadja meg, amelyet könnyen be tud illeszteni a saját fogalmi keretébe. A szociológiai kutatásoknak adott a lehetőség, hogy az SWB magyarázó változóinak azon csoportjára fókuszáljon, amelyek az egyén társadalomban elfoglal helyének hatásait vizsgálják a szubjektív életminőségre.

A kutatásom empirikus része egy kísérleti design keretében felvett két, egymással koordinált, empirikus adatfelvétel eredményeinek összehasonlításából áll. Két, statisztikailag egymástól független, homogén, kis elemszámú mintában (203 fő és 143 fő) összefüggések feltárását kísérlem meg két változó halmaz között: a szubjektív életminőség és a társadalmi támaszt nyújtó személyes kapcsolatháló szerkezete és összetétele között.

**********************************************

 

Fokasz Nikosz: A politikai klientúra, mint skálamentes hálózat Görögországban.

A politikai klientúra, mint személyközi kapcsolathálózat a görög politikai élet legrégebbi, és minden változásával együtt máig működő mechanizmusa:

-         Gyökerei még az Oszmán birodalom idejére nyúlnak vissza.

-         A helyi elöljárók országos léptékű politikai ambíciói magyarázzák a férfiakra kiterjedő általános választójog korai bevezetését a 19. század közepén. A helyi „keresztapák” harcolták ki a választójogot klienseik számára.

-         A huszadik században is ez lett a tömegpolitika egyik bázisa.

-         Részben ez magyarázza, a nagy politikai táborok stabilitását és a több generáción átnyúló politikus dinasztiák kialakulását.

Előadásomban részletesen elemzem egy megyényi választási körzet választási eredményeit a második világháborútól nagyjainkig. Az eredményekből kiderül, hogy a képviselőjelöltek egy részének választási befolyása sajátos körkörös jelleget mutat. Egy meghatározott választási körben – többnyire a szülőfalujukban – a szavazatok mintegy háromnegyedét képesek megszerezni. Innen távolodva fokozatosan csökken a választási befolyásuk. Kimutatható, hogy a választási befolyás térbeli alakulás skálafüggetlen hálózat jellegzetességeit mutatja.

A fenti térbeli szerkezet sajátos választói magatartás leképeződése. Figyelemre méltó ugyanis, hogy a fenti térbeli választói befolyással éppen, azok a politikus rendelkeznek, akik akkor is képesek magukkal vinni választóikat, ha éppen a vetélytárs politikai táborba igazolnak át.

*********************************************************************************

 

Váradi Ádám: Kapcsolat- és identitásvizsgálat egy vallási közösségben.

 

Kutatásomat egy szegedi muszlim közösségben folytatom, mely a mi zsidó-keresztény gyökerű kultúránktól eltérő értékeket képvisel. Vizsgálódásom középpontjában az a kérdés áll, hogy miként képesek megőrizni � egy tőlük idegen kultúrkörben � vallási (és kulturális) identitásunkat, milyen stratégiákat dolgoznak ki annak védelmére, valamint érvényesítésére. Ehhez kívánom felhasználni a kapcsolatháló elemzés módszerét, mely több értékes információt szolgáltathat kutatásomhoz. Elsősorban a bourdieu-i értelemben vett mező feltérképezésre és az azon belüli tétek meghatározására kívánom alkalmazni. Másodsorban a tőkék (gazdasági, kulturális és kapcsolati) egyének és csoportok közötti megosztását kívánom ezzel a módszerrel vizsgálni. Ezen belül szükségesnek tartom vizsgálat tárgyává tenni a csoporton belüli munkamegosztást, a gazdasági tőkék forrásának felkutatását és azok felhasználásának módjait. Elemezni kívánom továbbá, hogy a kulturális és vallási programok milyen szerepet játszanak a kapcsolatok fenntartásában és megerősítésében. Mindezen felül elengedhetetlennek tartom a közösség centrumának azonosítását és tőkéinek vizsgálatát, azok felhasználását, pl. pozíciója megerősítésében. Végül arra a kérdésre keresek választ, hogy a kapcsolatok milyen módon erősítik meg az egyén vallási identitását (milyen szintű függésbe kerül) és a multilateriális kapcsolatok révén hogyan gyakorolnak nyomást tagjaikra � milyen tőkéket mozgatnak meg ennek elérése és azután fenntartása érdekében.

***************************************

 

Eranus Eiza és Letenyei László: Sok link = internet?

 

Készült az „Információs technológiák és helyi társadalom” c. NKFP kutatás keretében a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Szociológia Tanszékén 2003. március hóban

 

Tanulmányunkban két oldalról közelítjük meg a számítógépes ismeretek- és a számítógép birtoklását: 

 1. Tanulmányunk első kulcskérdése az, hogy a társadalmi tőke hogyan befolyásolja az információs technológiákhoz való hozzáférést. Nem analitikus, hanem relációs ismérvekkel dolgozunk, és azt hangsúlyozzuk, hogy a számítógépes hozzáférés az „anyagiakon” és a „szellemieken” túl jelentős mértékben a kapcsolatokon illetve a társadalmi tőkén múlik. A közhelyszerűnek tűnő megállapítást igyekeztünk operacionalizálni és számszerűsíteni a kutatás során. Olyan hipotéziseket állítottuk fel, hogy például hány baráttal vagy milyen foglalkozású ismerősökkel kell rendelkezni ahhoz, hogy számítógép felhasználókká váljunk.

 2. Az információs technológiák terjedése kapcsán a legtöbb hazai társadalomkutató készpénznek veszi, hogy a számítógépek terjedése diffúziós folyamat, amelyet egy ún. diffúziós S-görbe fejez ki. Számunkra ez a „tény” is kérdés, ezért tanulmányunk második kulcskérdése, hogy vajon valóban diffúziós folyamat-e az információs technológiák terjedése? És, amennyiben diffúzióról van szó, a terjedés folyamata előre jelezhető-e valamely diffúziós modell alkalmazásával Magyarországon?

    Kérdéseink megválaszolására empirikus vizsgálatokat végeztünk a kaposvári kistérségben. A kutatás során a szociológiából és a kulturális antropológiából kölcsönzött adatgyűjtési technikákat egyaránt alkalmaztunk.

 

A szervezők: 
 
Bányai Bori
Eranus Eliza 
Sik Endre
Tardos Róbert
Letenyei László 

 

 

HUNNETHUNNETHUNNETHUNNETHUNNETHUNNETHUNNETHUNNET