Albert Fruzsina és Dávid Beáta
Albert Fruzsina – Dávid Beáta (MTA SZKI):
Személyes kapcsolatok etnikai metszetben
2004 nyarán OTKA kutatás keretében a Tárki lebonyolításával 1000 fős országos reprezentatív mintán és egy önálló 800 fős roma mintán kapcsolathálózati és migrációs kutatást végzetünk. A roma adatfelvétel hólabdás mintavételi módszerrel történt.
Előadásunkban a két adatbázist a személyes kapcsolatok három aspektusa mentén vizsgáljuk és hasonlítjuk össze. Az egyén körüli legintimebb szférát a fontos beszélgetési kapcsolathálózatokkal írjuk le. A családon kívüli kapcsolatokat a barátok számával jellemezzük. A tágabb társadalmi integrációt segítő kapcsolati tőkét pedig az un. gyenge kötések (weak ties) segítségével vizsgáljuk, egy 23 foglalkozási kataszter alapján.
Az előadásban külön kitérünk néhány metodológiai kérdésre elsősorban a roma mintára vonatkozólag, pl. a barát fogalom etnikai különbsége.
2004 nyarán készült felmérés készült a felnőtt magyar lakosság és a roma lakosság migrációs potenciáljáról. A kutatás központi kérdése, hogy mennyiben különbözik egymástól e két csoportban a migrációs potenciál mértéke. Megvizsgáltuk azt is, hogy a külföldi munkavállalást vagy letelepedést tervezők kapcsolati hálója és a network különböző típusai miként függnek össze a migrációs tervvel. Itt egyfelől általános kapcsolathálózat jellemzőit, másfelől az ún. migrációs burok, azaz a migráció-specifikus kapcsolati háló kiterjedtségét és szerkezetét vizsgáltuk. Emellett a kutatás érdekessége és újdonsága, hogy a reprezentatív roma mintát újfajta hólabda mintavétellel végeztük.
Az előadás arra keresi a választ, hogy a Magyarországon élő bevándorlók egy bizonyos csoportján belül a hasonló gazdasági státus vagy az interakciós kapcsolatok és az ezeken alapuló kulturális minták határozzák meg inkább az értékválasztás, illetve az élet-stílus hasonlóságát. A kulturális különbségek különböző dimenzióin belül vizsgálja az egyéni és a kontextuális hatást, ez utóbbit a mikro-network átlagos iskolai végzettségével, valamint a network sűrűségével és heterogenitásával méri. A network heterogenitásánál az iskolai végzettség szerinti heterogenitást és az azonos származási ország szerinti heterogenitást veszi figyelembe.
Pulay Gergő (Erasmus Kollégium)
A migráció kultúrája – utazó kultúrák? Értelmezési lehetőségek
Douglas S. Massey és munkatársai elméletei áttekintésükben (ld. Sik, 2001: 9-40.) a migráció kultúrájának kialakulását ahhoz a változáshoz kötik, melynek során a migránsok kezdeti, szűken meghatározott célkitűzései a fogadó társadalomban szerzett tapasztalatok hatására átalakulnak, így a újabb stratégiákat alakítanak ki az elérhető lehetőségek, a vágyott javak és életstílusok kapcsán.
Előadásomban Budapesten dolgozó romániai magyar vendégmunkások példái alapján amellett érvelek, hogy a migrációval összefüggő kapcsolati és információs hálózatok, valamint a résztvevők tapasztalatai a kezdeti ideiglenes tervektől eltolják a migrációs stratégiákat a vendégmunkára való tartós berendezkedés felé. A magyarországi beilleszkedésre irányuló kísérleteiket ugyanakkor meghatározzák a fogadó társadalom etnicizáló törekvései, az „erdélyiséghez” fűződő pozitív és negatív társadalmi jelentések szempontjából egyaránt. Előadásomban a migráció kultúrájának olyan megközelítésére teszek kísérletet, mely a fogyasztás és az életstílus új formáinak elsajátítása mellett tekintettel van a migránsok több szempontból is „köztes” társadalmi pozíciójának következményeire.
Az előadás első részében a migrációelméletek hálózatorientált változatait mutatom be. Ezután a hálózat fogalmából kiindulva bevezetem a migrációs burok fogalmát, amely olyan elméletileg jól megragadható és ugyanakkor empirikusan elfogadható biztonsággal operacionalizálható jelenség, amellyel a hálózat a migráció folyamatában alkalmasan (a hálózatelméletek feltételezéseiből levezethető, illetve a migrációra ható egyéb tényezőktől elkülöníthető módon, de azokkal azonos megbízhatósággal mérve) vizsgálható. A következő pár percben azt elemzem, hogy a migrációs burok mennyiben tekinthető a kapcsolati tőke olyan alrendszerének, amelyet a migráció hoz létre, tart fenn és működtet – amikor és amennyiben arra szükség van. Látni fogjuk, hogy a kapcsolati tőke fogalmának használata a társadalmi tőke bevett, ám zavart keltő fogalmánál sokkal alkalmasabb a majdani elemzés szempontjából.