A falusi társadalom rejtett kapcsolatai

Letenyei László

Készült a “Rendszerváltás után” c. kutatási program keretében, 1993-ban.

Jelen kézirat módosított változata az alábbi gyűjteményes kötet részeként jelent meg 1999-ben:

Borsos Endre, Csite András és Letenyei László (szerk.) 1999: Rendszerváltozás után. Falusi sorsforduló a Kárpát-medencében. Budapest: MTA PTI és Számalk Kiadó 

Az adatgyűjtésben részt vettek:
Czibere Károly
Kovács Róbert
Tábori Tamás

 

Tartalom

 

 

I. Bevezetés

II. Az adatgyűjtés és az elemzés módszerei

  • II.1. Kísérleteink a háztartások kapcsolathálóinak megragadására

    A kérdőív:

    A húsvéti locsolkodás rituáléja

    II.2. Az elemzés kategóriái

    A megkérdezettre vonatkozó adatok

    A kapcsolatok másodlagos ismérvei

  • III. Makroszintű megközelítés

  • III.1. Mentális térképek és társadalmi kapcsolatok

    III.2. Társadalmi csoportok kapcsolatai

    III.3. Életciklus és kapcsolatháló: Csajanov új értelmezése

    III. 4. A teljes háló vázlata

  • IV. A kapcsolatháló mikroszintű elemzése: az ego-hálózatok

  • IV.1. Logikai felosztás

    IV.2. Klaszterelemzés

    IV.3. A betelepülők társadalmi kapcsolatai Ököritófülpösön

    IV.4. Az ego-hálók strukturális jellegzetességei a lakhely szerint Ököritófülpösön

  • V. Összefoglalás

     

     

     

     

    I. Bevezetés

     

    1992-ben Ököritófülpösön végzett elso terepmunkánk során a helyi társadalom feltérképezésére és megértésére egy rétegzodés-modellt állítottunk fel, amely az átalakuló falusi társadalom szereploit vizsgálta és osztályozta néhány releváns szempont alapján. A korábban már bemutatott modell (1) legfobb érdeme, hogy a helyben követett a gazdálkodási stratégiák tipológiája alapján áttekintheto, logikus értelmezési keretet nyújt a falu társadalmának leírásához.

    Ez az osztályozás, bár sok kérdésre választ adott, újabbakat is felvetett: hol húzódnak a csoportokat elválasztó határok? S ha egyáltalán léteznek ilyen határok, mekkora az átjárhatóság a csoportok között?

    A további kutatások során két irányba indultunk el.

     

    Egyrészt gyujteni kezdtük a falun belüli társadalmi töredezettségre, megosztottságra vonatkozó kifejezéseket, hogy a továbbiakban a falusiak kategóriáival írjuk le a társadalmi rétegzodést. (2) Azt tapasztaltuk, hogy a saját szempontjaink szerint képzett csoportmeghatározások akkor voltak jók, ha tartalmilag egybeestek a falusiak által használt gyujtokategóriákkal.

     

    Másrészt pedig igyekeztünk valamiképpen láthatóvá tenni a falusiak bizalmas kapcsolatainak finoman szott hálóját, hogy értékelhetové, mérhetové tegyük a szereplok aktorok gazdasági cselekvéseire gyakorolt hatását. A faluban szerzett tapasztalatok késztettek a gazdasági cselekvések társadalmi beágyazottságának tanulmányozására, elsosorban Granovetter és azt új gazdaságszociológia eredményei alapján. (3)

     

    A háló azonban - épp a kapcsolatok bizalmas jellege miatt - nehezen derítheto fel, és az adatgyujtéshez nem voltak bejáratott módszerek. A legértékesebb adatokat 1993 tavaszán Ököritófülpösön a húsvéti locsolkodás rituáléjának megfigyelésével nyertük, de kérdoív segítségével Gencsen és Borzsaván is elegendo információt sikerült gyujteni ahhoz, hogy megvizsgáljunk néhány fontosnak tartott szempontot.

     

    A tanulmány szerkezete az adatgyujtés sajátosságaiból fakad: a makroszintu elemzést, amely a különbözo társadalmi csoportok közötti kapcsolatokat elemzi, mindhárom faluban el tudtuk végezni; az egyéni kapcsolathálók mikroszintu elemzésének eredményei azonban csupán ököritófülpösi adatok (a húsvéti adatbázis) alapján születtek.

     

    II. Az adatgyujtés és az elemzés módszerei

     

    II.1. Kísérleteink a háztartások kapcsolathálóinak megragadására

    A falut átszövo kapcsolatháló felderítésére több módszert alkalmaztunk:

     

    1. A még 1993-ban készített genealógiai interjúk a családi, rokonsági szálakat segítettek felfedni.

     

    2. Interjúkkal és résztvevo megfigyeléssel, valamint a szervezeti nyilvántartások alapján próbáltuk feltérképezni a falun belüli civil szervezeti élet egységeit, mint a néptánckört és a futballcsapatot.

     

    3. Elsosorban a résztvevo megfigyelés módszerével olyan ünnepségek rituáléját figyeltük meg, amelyeknek fontos mozzanata egymás meglátogatása vagy megajándékozása:

     

     

     

    4. Nagyobb tömegu adatok beszerzésére, illetve bizonyos hipotézisek körüljárására kérdoívet szerkesztettünk. (5)

     

    A legértékesebb adatokat a kérdoívbol és a húsvéti felmérésbol szereztük, ezért a következo oldalakon ezek alaposabb bemutatására vállalkozunk.

     

  • A kérdoív:
  • A kérdoívben a következo kérdéscsoportok szerepeltek:

     

  • A húsvéti locsolkodás rituáléja
  • A Húsvét megfigyelésére a résztvevo megfigyelés volt a legalkalmasabb, de ezen kívül, nagyobb tömegu adat összegyujtésére kérdoíves adatfelmérést is végeztünk.

    A kérdoív a leheto legegyszerubb volt: néhány hevenyészett személyi adaton túl csupán három kérdést tett fel:

    A kérdés megfogalmazása bárki számára értheto, a helyi szóhasználatnak megfelelo. Három változat készült: egy a nokre, egy a férfiakra vonatkozott, egy harmadik pedig a háztartások levélváltásaira ("Kinek írt Ön húsvéti üdvözlolapot?").

     

    A kérdoív azért lehetett ilyen egyszeru, mert a megfelelo idoben tette fel a kérdést: Húsvétkor valóban minden megkérdezett a vendégjárással, azaz a kapcsolataival foglalkozik. Ha például nyáron szerettük volna a kapcsolathálókat vizsgálni, jóval terjedelmesebb, nehézkesebb kérdések megfogalmazására lett volna szükség. Az egyszeru kitölthetoség lehetové tette, hogy a kérdoíveket ünnep elott kiosszuk, és ünnep után összeszedjük. A 104 kitöltött kérdoív 61 családról, a település háztartásainak 12%-ról tartalmazott adatokat. Begyujtéskor kiegészíto információkat is beszerezhettünk, például arra vonatkozóan, milyen gazdasági tevékenységet szoktak együtt végezni. Kérhettem, hogy mutassanak be a kapcsolathálóban résztvevoknek, jórészt így szerezve információkat társadalmi és gazdasági helyzetükrol. Az adatokat késobb összevetettük az interjúk és a megfigyelések adataival.

    A rétegezett mintavétel során az egyes szegregátumokból szisztematikus kiválasztással vettünk mintát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden utcában, minden tizedik házba tértem be, illetve, ha nem fogadtak, akkor a szomszéd épületbe.

     

    Kérdés lehet, hogy a Húsvét révén feltárt kapcsolatháló mennyiben esik egybe a gazdaságban muködtetett kapcsolatokkal, alkalmas-e gazdaságszociológiai jellegu következtetések levonására.

    A granovetteri elmélet szerint az olyan "eros társadalmi kötések” mint amilyeneket a locsolkodás kapcsán felszínre hoztunk, általában kevéssé konvertálhatók át gazdasági elonyökre a modern piacgazdaság keretei között. A paraszti társadalmakban azonban más a helyzet, s az eros kötések jelentosége elsodleges marad a kölcsönös segítségnyújtáson alapuló gazdasági tevékenységek esetében(8).

    A terepmunka tapasztalatai alapján hozzátehetjük, hogy az eros kötések szerepe nem csak a reciprokatív segítségnyújtásban áll: egyrészt a hosszú távú beruházások, másrészt az innovációs minták is e csatornákon terjednek tovább. Hernádi Miklós (9), könyve Húsvétról szóló részében élesen szétválasztja a rokoni és a nem-rokoni kapcsolatokat, holott a tapasztalatok azt mutatják, hogy mindketto eros kapcsolatnak minosül, ugyanakkor hasonlóan muködtetheto a gazdasági mezoben is, azaz hipotézisünk szempontjából egyformán fontos.

    Hernádi Miklós ugyanott (10) említi a "magasabb szocioökonómiai státuszúak" és "alacsonyabb státuszúak" szokásai közti különbségeket, megállapítva, hogy bár mindketto jellemzoen részt vesz a locsolkodásban, "a tömeges locsolkodások inkább az alacsonyabb státuszúakra, hagyományos körülmények közt élokre jellemzoek." Ennek magyarázatát abban látja, hogy míg a magas státuszúak bensoségesebben és hosszasabban vendégeskednek, az alacsonyabbak az ünnepet "kicsapongási alkalomként élik meg, (...) sok színhelyet látogatnak végig, szinte válogatás nélkül".

    Az általa leírt jelenséget inkább következménynek gondoljuk, mint oknak. Úgy látjuk, a húsvétkor végiglátogatottak köre egyáltalán nem lehet “válogatás nélkül", ellenkezoleg, épp a mezogazdasággal foglalkozók, a kalákát rendszeresen üzemeltetok körében a legerosebben meghatározott, beágyazott. Hogy a látogatást mi alapján tekinti "kicsapongásnak" vagy "nagyobb jelentoségu érintkezési aktusnak", nehéz eldönteni. Megfigyelésem szerint Húsvét minden társadalmi csoportnál ünnep, s az ünnepi viselkedés különbözo formáit nem tudjuk ilyen normatív ízu kategóriákkal jellemezni.

    A húsvét során feltárt kapcsolatok rétegezettsége is mérhetové vált, azaz megállapítható, hogy például tisztán rokoni kapcsolat, vagy ezen túl gazdasági vagy baráti, esetleg szomszédsági viszony van-e a meglocsolt és a locsoló között. Az adatok módot adnak a kapcsolatok irányának értelmezésére, a szimmetrikus vagy aszimmetrikus kapcsolatok megállapítására is.

    A gazdasági kapcsolatok értelmezésekor ki kellett szurni a kora reggel csapatostul járó, mindenhova betéro kisgyerekeket, zenész cigányokat, pedagógusok esetén kiskorú tanítványaikat. A szurést több adatközlo elvégezte helyettünk, amikor ezt írta a kérdoívre: "és még sok-sok gyerek", "a lányom osztálytársai, 15-en", vagy: "reggel jöttek a cigányok". A megkérdezettek gyakran olyan személyeket is feltüntettek a kérdoíven, akik abban az évben ugyan nem vettek részt a locsolkodásban, de máskor mindig számíthattak rájuk. Mivel célunk a kapcsolatháló feltárása, és kevésbé a Húsvét leírása volt, ezeket is figyelembe vettük.

     

    II.2. Az elemzés kategóriái

    A megkérdezettre vonatkozó adatok

     

    1. szülokkel egy háztartásban élo, tanuló vagy pályakezdo fiatal.

    2. házas vagy önálló háztartást vezeto, önálló keresettel rendelkezo, munkaképes korú és munkavállalóként, vállalkozóként fellépo középkorú.

    3. idos vagy nem-munkaképes, nem-munkavállaló attitudöket felmutató személy.

    a.) minden kapcsolatot számítunk, ami a háztartás tagjainak adatlapján legalább egyszer említésre kerül;

    b.) a háztartástagok kapcsolatainak számát átlagoljuk, és erre az alapra vetítjük a kapcsolatok minoségi jellemzoit.

    Az elemzés során jobbára az elso lehetoséget alkalmaztuk.

     

  • A kapcsolatok másodlagos ismérvei
  • A fejezet írásakor építettünk a Fogalmi keretek c. fejezetben bemutatott, és itt újra meg nem ismételt fogalmi rendszerre. Az ott leírt kategóriákon túl három további változót vezetünk be a kapcsolat tartalmának meghatározására.

     

    III. Makroszintu megközelítések

     

    A következokben kísérletet teszünk a kapcsolatháló makroszintu vizsgálatára, azaz a teljes háló rekonstruálására. A teljes háló szerkezete mutatja meg az egyes társadalmi csoportok határait, a csoportok közötti átjárhatóságot, az elemek elérhetoségét, a teljes háló suruségét, a közösség kohéziós erejét.

    A fejezetben négy részre tagolódik.

    Az elso a falu mentális alterei, negyedei alapján tagolja a társadalmat, arra keresve a választ, hogy az egyes mentális terek lakosai milyen kapcsolatokat ápolnak egymással.

    A második a különbözo társadalmi csoportokat fogva fel elemekként, ezek kapcsolatait vizsgálja (hipergráf). A csoportokat a korábbi fejezetekben részben már bemutatott helyi kategóriák alapján képeztük. A csoporton belüli és azon kívüli kohézió mérése jó támpontot adhat arra, hogy egy tényleges csoporttal, vagy pedig emberek egy olyan halmazával állunk-e szemben, amelyeket csak a külso megítélés vett egy kalap alá.

    A harmadik az életciklus alapján meghatározott “korcsoportok” hálózatainak sajátosságait elemzi.

    Az elemzések bemutatása után az Ököritófülpös esetében a teljes háló grafikus ábrázolására is kísérletet teszünk.

     

     

    III.1. Mentális térképek és társadalmi kapcsolatok

    Mentális térképek

    Három évvel ezelotti elso terepmunkánkon Ököritófülpösön eleinte meglehetosen nehezünkre esett a tájékozódás. Nem kicsi a település, s a kanyargó foútról nyíló kicsi utcák meglehetosen egyformának tuntek. Egy pedagógus barátunk segítségképpen térképvázlatot rajzolt nekünk, feltüntetve rajta az utcákat, elágazásokat, fontosabb tájékozódási pontokat.

    Nem sokkal késobb sikerült megszereznünk a falu kisléptéku térképét is, egy rendezési tervvel együtt. Egybevetve a kettot, a különbség szembeszöko volt. A kézzel rajzolt térkép arányaiban jelentosen eltért a valóságostól: a fontosnak tartott részek megnottek, a kevésbé fontosak elmosódtak, vagy eltuntek. A kognitív elhatárolások a rajzon úgy jelentek meg, mint valódi határok, gyakran átlépve a tényleges földrajzi határokon, vagy éppen megerosítve azokat.

    A helyben élés, a térhasználat a lakhelyet és a tágabb földrajzi környezetet átrajzolja tudatunkban (11). A mentális térkép megragadhatósága ettol a pillanattól fogva kiemelten foglalkoztatott bennünket. Megjelenítésére két módszert követtünk:

    1, térképek rajzoltatása (12)

    2, interjúk készítése, amely a térképvázlatokban megmutatkozó értéktérképet derítette fel alaposabban.

    Az elso terepmunkánk során, beszélgetések közben figyeltünk fel arra, hogy az egyes mentális terek "szelleme", azaz jellege a falusiak szerint mennyire fontos információ. Ezt a tudást igyekeztek velünk az ismerkedés utáni elso pillanatokban megosztani, mintegy megóvandó minket attól, hogy x negyedbe betévedjünk, vagy hogy higgyünk azoknak, akik y utcában laknak.

    Hogy ezek a terek (helyi kifejezéssel élve: részek) valóban releváns kategóriák, az mutatta meg, hogy az Ököritófülpösön e témában készített negyvenegynéhány interjú során sohasem kaptunk egymásnak ellentmondó információkat. A "részek" elhatárolódása pontos, fehér foltok egyáltalán nincsenek. A megkérdezetteknek mindig volt véleménye az egyes részek "szellemérol" is, azaz ismerték a hozzájuk fuzodo sztereotípiákat, igaz, ezt nem feltétlenül osztották. Jellemzoen tagadták a saját utcájukra, részükre vonatkozó negatív eloítéleteket.

    A sztereotípiák gyujtésének általunk alkalmazott egyszeru szabálya Ä mi hangzik el leggyakrabban a falurésszel kapcsolatban Ä két csapdahelyzetet is magában rejtett. Egyrészt, a gyujtött jellemzések a megkülönbözteto vonásokat tartalmazzák, az azonosakat nem. Így például, míg az adatközlo fontosnak tartotta megjegyezni egy utcáról, hogy ott jórészt szegény emberek, “földhözragadtak” élnek (szemben a falu többi részével, vagy épp az o utcájával), addig nem említette meg azt, hogy reformátusok az utca lakói, hiszen a református községben ez természetes. Hasonlóképpen Gencsen kiemelték, ha egy utcában románok (is) laktak, de nem beszéltek a nemzetiségrol, ha a lakosok mind magyarok voltak, hiszen ezt természetesnek tartották. Ilyen módon ki nem mondott információknak is jelentosége van.

    Másrészt pedig ez a módszer nem engedett teret a kisebbségi vélemény megszólaltatásának. Jellemzo példa Ököritó és Fülpös szembenállása: az ököritóiak egy elszegényedett, foleg cigányok által lakott résznek tekintik a Holt-Szamos túlpartját, míg a fülpösiek becsületesebb, dolgosabb embereknek tartják magukat az ököritóiaknál. Az összesítés során az ököritói vélemény nagyobb súllyal esik latba.

    Feltunt, hogy bizonyos részeket szinte tökéletesen ugyanazokkal a tulajdonságokkal jellemeznek a helybeliek. Ilyen például Gencsen a Templom-köz és a Temeto utca, ahol mindkettorol olyan adatokat kaptunk, hogy az ott élok rendes emberek, jó gazdák. (Hozzá hallhatjuk még azokat a ki nem mondott információkat, hogy magyarok és reformátusok, hiszen mondanák, ha ez nem így lenne.)

    Miért tekintik a helybeliek két térnek ezt a két szomszédos, hasonló megítélésu utcát? A kérdés megválaszolására a kapcsolatháló-elemzést hívtuk segítségül.

     

  • Mentális terek és kapcsolatháló-elemzés
  • A továbbiakban a kérdoív adatai és a kiegészíto adatok alapján a háztartások kapcsolataira vonatkozó adatokat a részek szintjein összegeztük.

    Összehasonlítva az egyes részeken belüli és az azokon túlmutató kapcsolatokat azt a megállapítást tehettük, hogy a részeken belüli (belso) kapcsolatok Gencsen és Ököritón minden esetben szignifikánsan erosebbek voltak az azokon túlmutató (külso) kapcsolatoknál.

    Ez ad választ az imént feltett kérdésre, azaz, hogy miért tartanak a falubeliek két különbözo térnek olyan, fobb paramétereiben hasonlónak tartott utcát, mint a Templom és a Temeto utcája Gencsen. Azért, mert az egyes utcákon belül olyan, egymáshoz sok szállal szorosan kapcsolódó háztartások vannak, amelyek belso kapcsolódása sokkal erosebb az utcán túlmutató (külso) kapcsolódásaikon.

     

    A következo oldalon található térképvázlat Ököritófülpös megközelítoen méretarányos térképére vetíti rá a mentális térkép elemeit. Ezek az elemek a következok:

     

     

     

    A következo gráf a falvak mentális tereinek egymáshoz való kapcsolódásait ábrázolja. A gráfokból többféle információ is leolvasható:

    1. A kapcsolatok erossége. A négyféle vastagságú vonal azt jelenti, hogy a négyféle vizsgált kapcsolat (rokoni, baráti, gazdasági és civil szervezeti) közül hány köti össze a vizsgált részek lakóit. Nem súlyoztuk az adatokat aszerint, hogy milyen gyakran fordulnak elo, viszont tisztítottuk az adatokat azzal, hogy a ritkán elofordulókat (15% alatt) nem vettük figyelembe.
    2. A gazdasági kapcsolatok iránya.
    3. A kapcsolatok jellege. (Ezt a jellemzot a gráfokon nem tudtuk szerepeltetni, de az elemzés során, ahol szükséges, megadjuk.)
    4. A "részek" egymáshoz viszonyított - mentális - távolsága.

    A hipergráf központjában az 1-gyel jelölt foutca áll, melynek háztartásai a legtöbb résszel intenzív viszonyt tartanak fenn. A gazdasági kapcsolatok irányultsága két esetben is aszimmetrikusan felé mutat.

    A központ körüli "belso gyuru" pontjai (9, 3, 5, és a lakatlan 12) többszörös (multiplex) kapcsolatokkal kötodnek a központhoz, de egymáshoz szinte alig. Ezek az egykori gazdák leszármazottai, a "rendes emberek", ami egyszerre jelent normatív megfelelést, másrészt pedig azt, hogy az utcában élok a nyilatkozók többségéhez hasonló életformát folytatnak.

    A központtól és a gyurutol mentálisan távolabb áll, ám hálóját tekintve hasonló helyzetu a 11-es (Lehel utca). Ez az új rész, amely a hetvenes években kezdett kiépülni, és részben az egykori párt-, Tsz- és állami vezetok, részben "bekerültek" és vállalkozók lakják. Szinte csak a foutcával ápolnak kapcsolatokat, ám egyirányú gazdasági szálak révén a periférikus helyzetu részek is kötodnek hozzájuk, ami magas presztízst mutat Ä a kapcsolatháló-elemzés fogalmai szerint.

    Mindezektol mentálisan távolabb állnak, és a háló központjából csak áttételesen érhetok el, ezért periférikus helyzetu terek a 10., 2., 7., és 6. Az egykori cselédek, majd tsz-dolgozók utcáiban ma jórészt kényszer-parasztok élnek. Az egyes altereken belüli intenzív társas-kapcsolatok megrekedni látszanak a részek határainál.

    A helyi társadalmon többé-kevésbé kívül áll a 8 és 4, a két "cigánysor", amelyek egymással sem állnak kapcsolatban. Az ábrán közelségüket a külso megítélésük egybecsengése okozza. Ezen részek egyoldalú, nem rétegzett szálakkal kötodnek a nem-cigány társadalom tehetosebb elemeihez, az 1, 11 és 9 pontokhoz.

    Összességében az ököritói mentális terek kapcsolatrendszere egy összetett, erosen szegmentált, nem túl magas suruségu hálózatként jellemezheto.

     

    ***

     

     

     

    A hipergráfról a gencsi társadalmon belüli két csoport éles elhatárolódása olvasható le. Ez részben a családi koalíciók társadalomszervezo erejérol tanúskodik (amint e tanulmány Gencsrol szóló fejezetében már kitértünk rá) részben pedig a két mentális tér közötti távolságot mutatja.

    A két nagy csoport (a 6., “a hídon túl”, versus az összes többi) a sztereotíp kivetítés során tulajdonképpen a helyi román és magyar társadalomnak felelt meg.

    Az eredmény azért nagyon meglepo, mert az elmúlt három év során bármikor rákérdeztünk közvetlenül a románok és a magyarok kapcsolataira (akár a kérdoívben, akár interjúkban) a viszonyt mindkét oldalról nagyon jónak minosítették.

    A "telep" kifejezés egyaránt vonatkozik mindenkire, aki a "hídon túl" lakik, s érvényesek rájuk a sztereotípiák is. Az ott élok azonban különbséget tesznek, és három alteret különböztetnek meg maguk között. A faluhoz legközelebb esok szerint ok még nem is tartoznak a telephez, és nem is a híd az igazi határ, hanem a fürdo, mert "az már a magyar világban is ott állt" (tehát nem lehet román, sem pedig új, ami az e részre vonatkozó sztereotípia fontos eleme). Szerintük ok és a fürdo utca lakói magyarok: oket jelöltem 6.a-val.

    A telepi foutca lakosai (6.b) szerint ok sem igazi telepiek, az csak lejjebb van, a mellékutcákban (6.c), ahol szabályosan egyenesek az utcák. (A hagyományos sztereotípiában ez az elem nem is szerepel, bár logikus, hogy egy telepen egyenes utcák legyenek.) A lakosok, bár gyakran románnak vallják magukat, különbséget tesznek maguk és a telepiek között, akik románul beszélnek, Avasból költöztek ide és csobánok, azaz juhászok.

    A három altér közti kapcsolatok mindenenesetre jóval rétegezettebbek, mint a falu más részeihez kötodo kapcsolatok.

    Az egyes, magyarok által lakott terek (2, 3, 4, 8) kristályszeruen kapcsolódnak a központhoz, ám kevéssé egymáshoz. A valódi központok a régi nagygazdák leszármazottai, akik ma jórészt szintén nagygazdák.

    Valódi periférikus helyzetu "rész" csupán egy van, a Kifli utca - Teremi út vidéke (5). Hagyományosan szegény és elöregedett lakossága a központból csak áttételesen érheto el.

    Egyetlen szállal sem kötodik a falu társadalmához a közigazgatásilag hozzá tartozó "telepített" román aprófalu, Radulesti (7) és a térben jól körülhatároltan élo harminc cigány család (9).

     

    E sajátos szerkezetu kapcsolatháló magyarázatot ad egy régi történetre, amelyet Kató Csilla jegyzett fel 1993-as terepmunkánk alkalmával.

    Egy idos, egyedülálló magyar asszony földjét, melyet a hölgy Ä mindenki tudtával Ä eladásra kínált fel, a magyarok közül senki sem vásárolt meg. Ezzel lehetové tették, hogy a területet Ä a szokottnál alacsonyabb áron Ä egy telepi román farmer megvegye.

    A történtek magyarázata szerintünk a gazdasági cselekvés beágyazottságában keresendo. A hölgy, egy régi, nagy presztízsu gazdacsalád leszármazottja, bár akkor már egyedül élt, tulajdonképpen nem volt egyedül. Volt egy felnott fia, aki már akkor öt éve átszökött Magyarországra, és azóta nem is írt Ä azt sem tudták róla otthon, él-e, hal-e. O volt az idos asszony reménysége. Amikor a hölgy eladásra kínálta a földjét, ezzel explicit módon azt fejezte ki, hogy nem bízik már abban, hogy a fia visszajön, gazdálkodni kezd. A többi helyi gazda akkor nemrégen kezdte a gazdálkodást jórészt a visszaszerzett birtokokon. Együttmuködésük íratlan alapszabálya a régi birtokstruktúrához való visszatérés volt, amelyben senki sem feni a fogát arra, ami a többieket "osi jog" szerint is megilleti.

    E struktúrában az asszony földjeinek is megvolt a maga helye, ezért akármelyik gazda tett volna ajánlatot, az megszegte volna az íratlan szabályt és a feltámasztott tradíciót. Ajánlatot tenni azért sem lett volna etikus - hallottuk egy másik magyarázatban - mert a földeket az elveszett fiú számára mindenképpen tartalékolni kellett volna, hogy o rendelkezhessen vele. Aki megveszi a földet, az ráadásul az idos özvegy reménységét is elveszi. Ezt a felelosséget a gazdák közül senki sem merte vállalni, így vásárolhatta meg a területet (ár alatt) a román mezogazdasági vállalkozó, akit nem befolyásolt a magyar társadalom kapcsolathálójából fakadó normatív kötöttség.

     

    ***

     

     

    A hipergráf már elso pillantásra is nagyban eltér az elozo kettotol. Az elso szembetuno különbség, hogy nincs központja: a gráf pontjai szinte tökéletesen szimmetrikusan kapcsolódnak egymáshoz. A kapcsolat-suruség nagyon magas, 76%-os, azaz a tényleges kapcsolatok száma megközelíti a lehetséges kapcsolatok számát. (A mentális tereken belül mérheto suruség-érték ennél esetenként kisebb.)

    Mindez arra utal, hogy a helyi társadalom a lakóhely szerinti tagozódás szempontjából homogén, nincs szegregáció. A felvázolt mentális terek sztereotíp jellemzoi annyira kevéssé különböznek egymástól, hogy ez az elemzési módszer relevanciáját az adott faluban kétségessé teszi.

    Az egyetlen kivételes tér az Üdülo, amely azonban csak félig-meddig tartozik a faluhoz, és csak nyáron üzemel. Bár az alkalmazottak java része falusi, az üdülo üzemeltetoi és a falusiak között jóformán alig van kapcsolat.

    Folytatás >