Abstract: A hálózatelemzés - mint módszertani lehetőség - a globális civil szervezetek vizsgálatával kapott teret a nonprofit kutatások új irányában, abból az alaptéteből kiindulva, hogy: egyfelől a hálózatelemzés "akulturális" és "elvonatkoztatott" jellegénél fogva nem szenved a módszertani nacionalizmus gyermekbetegsé geiben, másfelől a globális civil szervezetek legfontosabb tulajdonságai a reciprocitás és a hálózatiság.

A nemzetközi kutatások azt bizonyították, hogy a hálózatelemzés nemcsak mint módszertani újdonság hozhat újat a nonprofit kutatásban, hanem számos olyan összefüggést is megvilágít, ami által a globális civil szervezetek viszonyai, társadalomban- gazdaságban játszott szerepei jobban érthetővé válnak, illetve a szervezetek gyakorlati működésében is hasznosítható eredményeket tárhat fel.

Tanulmányunkban a hazai nonprofit szektor egyik legnagyobb és legrégebbi múltra visszatekintő ernyőszervezete budapesti tagszervezeteinek kapcsolathálózati elemzését végeztük el a célból, hogy feltárjuk ezen szervezetek közötti kommunikációs, tranzakciós, instrumentális kapcsolatokat és tekintély-befolyá s viszonyokat, illetve ezek szervezetfejleszté si vontkozásait úgy mint: a Szövetség rétegződése, a tagszervezetek "mi-tudata" , és a hálózati működés tartalmi vonatkozásai.

Egyed Krisztián: Homogén térség fejlesztése vs. forrásorientált együttműködés

Címszavak: LEADER, tersegfejlesztes

A vidéki térségek fejlesztésének támogatására létrehozott LEADER-program hazánkban is sikeresnek mondható. A kísérleti program hatásossága következtében az AVOP egy intézkedéseként már nyilvánosan meghirdetett programra 186 települési összefogás adta be pályázatát (a magyar települések közel 2/3-ának részvételével).

A stratégiai szemléletű területi tervezés követelményeinek megfelelően, valójában homogén vagy közel homogén térségek esetében készíthető és valósítható meg sikeresen térségfejlesztési program. Ennek oka, hogy az adottságok és képességek azonossága hasonló problémákat és lehetőségeket teremt, melyekből a térség egésze számára közösen elfogadott célok határozhatóak meg.

A pályázat eredményeként 70 akciócsoport kezdhette el programja megvalósítását 90, illetve 100 millió Ft-os támogatással. Érdemes elgondolkodni, hogy ezen csoportosulások mindegyike valóban homogén térséget/településközi együttműködést takar vagy kizárólag a bevonható többletforrások hatására „találtak egymásra” az egyes akciócsoportok települései?

A kérdésre az „Írott-kő Ereje LEADER Térség”-et alkotó települések kapcsolódásainak vizsgálatával igyekszem válaszolni.

Fazekas Mihály: Szakkollégiumi mozgalom: érdekérvényesítés, kommunikáció, kapcsolati háló

kulcsszavak: szakkollégium, kapcsolatháló, kommunikáció, érdekérvényesítés;

Absztrakt

Célunk, hogy átfogó képet nyújtsunk a szakkollégiumi mozgalom mai működéséről,

közelmúltjáról, kommunikációs viszonyairól. Jelen kutatás hiánypótló abban az értelemben,

hogy nem készült még áttekinti, összefoglaló elemzés a magyar felsőoktatás ezen egyedi

jelenség-együtteséről. Kiindulásul az egyes szakkollégiumokról készült szórványos és változó

megközelítésű műveket tudtuk csak felhasználni.

Ezeket az előzetes eredményeket és a személyes tapasztalatainkat felhasználva fogalmaztuk

meg az első hipotéziseket, határoztuk meg az elemzési módszereket. Elsősorban kvantitatív

megközelítést alkalmaztunk abból a meggyőződésből kiindulva, hogy ahhoz elegendő a

rendelkezésünkre álló sejtés, feltételezés, hogy a legfontosabb problémákat, összefüggéseket

meghatározhassuk, azonban a kvalitatív módszerek alkalmazásához előbb pontosítanunk kell

vélekedéseinket, benyomásainkat.

A mozgalom átfogó jellemzésén túl egy specifikus kérdéskör feltárására is vállalkozunk: egy,

a szakkollégiumokat leíró jellemzi folyamat elemzésére az érdekérvényesítéstől,

forrásszerzéstől, a közéleti aktivitáson át a kommunikációs, tanulási folyamatokig.

Fonyó Attila, Gerõ Márton: Jogvédõ civil szektor kapcsolathálózatainak vizsgálata

Kulcsszavak: Civil társadalom, együttmûködés, kapcsolat, sikeresség, online

Rövid Leírás:

A Nemzeti Civil Alapprogram számára végzett kutatásunkban a jogvédelemmel foglalkozó civil szervezetek civil szférán belüli együttmûködéseit, kapcsolatait és azoknak online megjelenését vizsgáltuk. Fõ kérdésünk, hogy e kapcsolatok hogyan függnek össze a szervezetek sikerességével. Alapvetõ hipotézisünk, hogy a kiterjedt és heterogén kapcsolatrendszerre l rendelkezõ civil szervezetek sikeresebbek mind ügyeik vitelében, mind szervezeteük menedzselésében, mint kevesebb vagy homogén kapcsolatrendszerre l rendelkezõ társaik.

A vizsgálat módszere strukturált interjún alapuló és honlapelmzésen alapuló kvalitatív és kvantitatív hálózatelemzés.

Mahler Balázs: Nonprofit szolgáltatók tipizálása a Közép-Dunántúli Régióban

Kulcsszavak: szervezetközi kapcsolatok, nonprofit szervezetek, NGO-k, szociális szolgáltatások, nonprofit gazdasági szervezetek

Rövid absztrakt:
2007 elején az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet kutatást végzett a Közép-Dunántúli Régióban az ifjúságot célzó civil szolgáltatók körében. A kutatás a régió meghatározó nonprofit szolgáltatói körében készült és kapcsolatrendszerü k feltárására, potenciáljuk felmérésére irányult.
Általában a nonprofit, azon belül pedig az ifjúsági szolgáltatók olyan valós társadalmi szükségletekre irányuló tevékenységet végeznek, amellyel már joggal nevezhetők egyfajta nonprofit gazdasági vállalkozásoknak is. Annak ellenére, hogy a klasszikus értelemben vett social economy szintű tevékenységet még nem érik el, ezek a szervezetek előfutárai lehetnek a nyugati típusú, modern társadalomfejleszté snek, ugyanis szolgáltatói tevékenységük rendszeres, forrásaikat maximalizálják, célcsoportjuk pedig szervezetenké nt jól körülhatárolható , elsősorban valamilyen szempontból hátrányos helyzetű társadalmi rétegből kikerülők.
Kutatásunk arra irányult, hogy régiós szinten, konkrétan a Közép-Dunántúli Régióban feltárja az ilyen típusú ifjúsági szervezetek kapcsolatrendszeré t, tipizálja strukturális helyzetüket, és meghatározza az egyes domináns szervezetek szerepét a rendszeren, a struktúrán, és a régón belül.

Petres Andrea: A Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának háttérintézményei

Kulcsszavak: felsőoktatás, együttműködés, civil szervezetek.

Kivonat: A bemutatásra javasolt dolgozat a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata mellett, ennek támogatására létrejött háttérintézmények működésének jellemzőit írja le, különös figyelmet fordítva a szervezeten belüli információáramlá si és kooperációs hálózatokra, melyek a hatékony együttműködés és közös cselekvés feltételeinek tekinthetők, valamint azokra a külső kapcsolatokra, melyeket forrásszerzés céljából felhasználnak.

10:30-11:00 Kávészünet

11:00 – 12:30 KAPCSOLATI TŐKE, TÁRSADALMI TŐKE

Szekció elnöke: Utasi Ágnes

Előadás: 10 perc Hozzászólások: 5 perc

Fábián Tibor Károly, Müller Orsolya, Nguyen Minh Tú, Fejérdy Pál, Csermely Péter: A modulfejlődés néhány jellemzője fogorvosi pszichoszomatikával foglalkozó hazai publikációk citációs hálózatában

Kulcsszavak: kisközösségek, szociális hálózat, kapcsolati hálózat, citációs hálózat, gyenge kölcsönhatás, aktivitás, eredményesség

Összefoglaló: Vizsgálatunk során 36 szerző által létrehozott 71 publikációból álló citációs modult elemeztünk a hivatkozások száma, a szerzők modult érintő publikációs tevékenységének hossza és aktivitása valamint a modult létrehozó szerzők modullal összefüggő társszerzői kapcsolatainak száma és erőssége tekintetében. A modul szerkezetét valamint a modult létrehozó szerzők publikációkhoz és egymáshoz való viszonyát figyelembe véve úgy tűnik, hogy a modul fejlődését elsősorban négy tényező biztosította: (1).: a modulfejlődés "belülről építkező" megalapozó fázisa után "nyitás" a környezet felé; (2).: a szerzők közötti együttműködés magas fokú interdiszciplinaritása; (3).: a szerzők többségének "átmeneti bedolgozó" weak-link jellegű együttműködése viszonylag kis számú szakember által biztosított szakmai bázis mellett; (4).: a 3. pontban említett munkastílusból adódó magas fokú aktivitás (rövid de motivált részvétel) a szerzők igen jelentős részénél. Hogy a fent megfogalmazott faktorok általában mennyire tekinthetők fontosnak egy citációs modul és egy tudományos kisközösség fejlődése szempontjából, az csak átfogóbb vizsgálatok után lesz eldönthető.

Feleky Gábor Attila: Nép-zene, avagy mirõl árulkodnak az Eurovíziós Dalverseny szavazatai?

Címszavak: kapcsolati tõke, kisebbségek, migráció

Kivonat:

A jelentõs médiaeseménynek számító Eurovíziós Dalversenyt nézõk milliói követik nyomon, kíváncsian várva, milyen helyezést érnek el az egyes országok képviselõi által elõadott dalok. De valóban beszélhetünk-e a dalok küzdelmérõl, vagy a zenei szemponok csupán másodlagosak? A legjobb produkció nyer, vagy a legnagyobb kapcsolati tõkével rendelkezõ ország? Az elõadás - többek között - ezekre a kérdésekre keresi a választ, megvizsgálva az elmúlt tíz évben az egyes országok által adott, illetve kapott pontszámokat. Bemutatjuk, hogy elõfordulnak- e évrõl-évre megjelenõ minták, azaz kirajzolható- e bizonyos „országszimpátia- térkép”. Ismertetjük, hogy az egyes országokban élõ kisebbségek milyen mértékben befolyásolják „anyaországuk” helyezését, továbbá rámutatunk a migráció és a pontszámok alakulása közti összefüggésekre.

Ignácz Zsófia, Demeter Endre (Micsinai István közreműködésével): Eurovíziós Dalfesztivál - Európai Kulturális Kapcsolatok Dinamikája

Kulcsszavak: dinamika, kapcsolati hálózat, kultúra

Összefoglaló

A kutatás azon országok közötti kapcsolatokat méri, akik részvettek 1975-2002 között az Euróvíziós dalfesztiválon. Vajon mi befolyásolja az egymásra tett voksokat leginkább? Szimpátia? Zenekulturális hasonlóság? Anyaországtól távol élő kisebbségek? Politika? A kutatás célja azon dimenziók feltárása, ami formálhatja az európai kulturális kapcsolati hálózatot.

Micsinai István: Társszerzői hálózatok topográfiája és dinamikája

Megjegyzés: délelőtt legyen!

Címszavak: Tudománymetria, társszerzőség, hálózati dinamika

Előadásomban három hazai társadalomtudomá nyos folyóirat (Közgazdasági Szemle, Magyar Pszichológiai Szemle, Szociológiai Szemle [Szociológia] ) társszerzői hálózatainak a topográfiáját és dinamikáját mutatom be. Az adatok elemzése során két új eredményt ismertetek.

(1) A társszerzői hálózatok dinamikája egymásra épülő logisztikus növekedési hullámok sorozata.

(2) A természeti és társadalmi hálózatok topográfiai különbségeivel az elmúlt időszakban több tanulmány is foglalkozott: eredményeim szerint nem csak topográfiai, hanem dinamikai különbség is van a két típus között. A társszerzői hálózatok dinamikájában két egymással párhuzamosan növekvő hálózat figyelhető meg, amelyek egy pontnál (kb. 50-70 fő) egyesülnek, így a hálózat mérete hirtelen megugrik. (A későbbiekben a hálózat mellett csak kisebb -néhány fős- komponensek jelennek meg.) A természeti hálózatok növekedése során ezzel szemben (pl. magyar vasúthálózat) a folyamat elindulásától kezdődően egy összefüggő hálózat kialakulása figyelhető meg.

Nagy Gábor Dániel: Vallási társadalmi tőke: egy esettanulmány

Kulcsszavak: társadalmi tőke, vallásszocioló gia, Baptista, szolidaritás, bizalom

Kivonat: Az előadás alapját egy 2006 nyarán felvett kérdőíves vizsgálat adja, mely a magyar ajkú Baptista közösség tagjai körében készült. A kérdőívben, melyet az átlagnál „vallásosabb” válaszadók körében vettünk fel, több kérdés foglalkozik a felekezeten belüli és kívüli kapcsolatokkal, vallási és civil participációval, a szolidaritással és a bizalommal. Ebben az előadásban a vizsgálat eredményeit összegezzük. Az eredményekből jól kirajzolódik egy magyar ajkú vallási felekezet speciális hálózati rendszere.

A kapcsolódó angol nyelvű tanulmány letölthetö:
http://finance.uni-corvinus.hu/index.php?id=12277 (Projects in progress címszó alatt)

Pallosi Enikő, Schutzmann Réka, Szőke Zsófia, Tóth Beáta, Vizl Zsuzsanna Csilla: Nyugdíjasok egymás között. Veszprémi nyugdíjasklubok tagjainak kapcsolathálózat vizsgálata

Kulcsszavak: társas kapcsolat, nyugdíjasklub, időskor

2007 áprilisában két veszprémi nyugdíjasklubban egy adott időpontban jelen lévő tagok között kapcsolathálózati kérdőívet vettünk fel. Az adatokat az UCINET program segítségével dolgoztuk fel.

Kutatási érdeklődésünk középpontjában az idősek baráti kapcsolatai álltak egy adott szervezeten belül. Úgy gondoltuk, hogy az idősek a nyugdíjasklubok tevékenységében főleg a baráti kapcsolatok és a társas együttlét miatt vesznek részt. A közel 50 kitöltött kérdőív és egy azt megelőző szélesebb körű feltáró vizsgálat alapján feltevésünk megdőlni látszik.

12:30-13:15 kávé és/vagy ebédszünet

13:15-13:30 Szakosztályi hírek, könyvbemutatók

13:30 – 14:00 Plenáris előadás. Rudas Tamás: A hálózatok duális elemzése

14:00 – 15:00 ENGLISH SPEAKING SECTION

Chair of the Section: Balázs Vedres

Presentations: 12 minutes

Reflections: 3 minutes

Alex Fischer: Decision-making in the era of retrenchment. A social network analysis of the eleventh pension reform in Switzerland

Keywords

Social network analysis, interaction patterns, corporatism, decision-making, Welfare state reforms, Switzerland

Abstract

Continental European welfare states are currently under considerable retrenchment pressure. This changes also the interaction patterns between the main political actors. However, scholars disagree on the exact impact these changes have on the decision-making process. While some authors believe in the end of corporatism, others plead in favor of a revival of corporatist concertation. Some authors see the unions as main victims of globalization whereas others believe in their continuingly strong position. This paper will contribute to the existing literature with a systematic empirical analysis of a of a main welfare state reform in Switzerland (the eleventh pension reform). In the tradition of empirical policy network analysis, it will resort to the tools of social network analysis in order to identify the participation patterns in different stages of the decision-making (2-mode data) as well as cooperation patterns between the actors, the conflict network (1-mode networks) and reputational power. The paper is based on 38 interviews with all main organizations involved in the decision-making process.

Hatos Adrián, Bernáth Krisztina: A közösségi szereplés kapcsolati dinamikája

Kulcsszavak: velemenyformalok, kozossegi szereples, kapcsolathalo

Absztrakt:

Dolgozatunkban egy jelenleg folyo kutatas soran gyujtott adatokat felhasznalva nagyvaradi tombhazak lakoi kapcsolati dinamikajat vizsgaljuk. Az egyenek kozotti kapcsolatok jellegen tul az ego-halokat es ezzel a kapcsolati toke dimenzioit tarjuk fel. Azt feltetelezzuk, hogy a lakokozossegen beluli centralis pozicio, valamint a kiterjedt kapcsolati toke megnoveli a tarsadalmi reszvetel eselyet a tarsadalmi ter egyeb szinterein is.

Flavia Raluca Jurje: The Impact of Europeanization on Decision-Making Processes in Romania: a Comparative Network Approach"

Keywords: policy networks, decision-making processes, Europeanization, power configuration, conflict, institutions, Romania

Abstract

This research will determine whether and how Europeanization altered the institutions of the decision-making process (polity), power configuration and conflict among national elites (politics), in various policy sectors, in a longitudinal perspective. To this end, a cross-sector and cross-time comparison of several policy networks, affected by a different degree of Europeanization (formal and informal), will be conducted. There are three main expected causal relationships. First, Europeanization leads to a less inclusive decision-making process, in the sense that it reduces the possibilities for Parliamentary consultations, debate in Plenum, and dialog with non-state actors. Secondly, Europeanization impacts on the power configuration among domestic actors, by empowering state executives and various non-state actors at the expense of others. Thirdly, Europeanization influences the level of conflict in the domestic legislative process, by reducing its intensity. To carry out this research, social network analysis is the main method employed.

Sofia Valdez Tůma: Uncovering a homosexual network: Patronage and the Inquisition in C17th Portugal

Homosexuality; Inquisition; Portugal

In 1652, D. Rodrigo da Câmara, the 3^rd count de Vila Franca was convicted for sodomy by the Inquisition. This case discloses a complex sodomitical network by examining records of the Inquisition, the Cadernos do Nefando and the trial processes. The paper will show the role of the Inquisition as an institution responsible for collecting a considerable amount of information and modelling self-organization of communication and topology in this specific sort of network based on affectivity and sexual behaviour. By the analysis of the boundary of the set of people involved (class, age and status), the relational ties between them, such as the behavioural interaction, the style of connections, the cohesive bonds, the structure of interdependence and tensions inside the network, allow us to speak of a "Patronage system": a noble elderman taking in and mentoring youths of lower status. This leads us to question the position and character of pages and servants in a complicity arrangement between nobles.

This paper intends to corroborate the idea that the persecution of the Inquisition by the evidence of "pecado nefando" was intended to dismantle this Patronage system, with consequences in power relations and with property implications. In the "theatre of power" it is required to take into consideration the ambiguous relationship between the Inquisition and the State, in a moment when Portugal fights to re-establish its independence.

With reference to the methodology used in this case study, I aim to point out the advantages of the Social Network Analysis to correlate the "micro" level of social relations with the "macro" level such as institutions, laws, social structures and religion.

15:00-15:15 Kávészünet

15:15-16:15 GAZDASÁGI HÁLÓK, SZERVEZETEK, DINAMIKA

Szekció elnöke: Varga Attila

Előadás: 12 perc Hozzászólások: 3 perc

Argejó Éva: Titkosszolgálatok hálójában

Információáramlás az állambiztonsági szervek hálózatában

Kulcsszavak:formális és informális struktúra, titkos és nyílt információ, rezidens, egymást átszövő információs hálózat,

Összefoglaló:

Az államszocializmus idején a politikai hálózatépítés egyik fő ágense a politikai titkosszolgálat volt. Az információszerzés mechanizmusát tekintve az állambiztonsági szervek működésének sajátosságát a formális és informális struktúrák együttélése biztosította: a hivatalos intézményi hierarchia „hálózati embere” a nyílt (hivatásos nyomozó), és a titkos (ügynök) állomány „hálózati emberének” egymásraépülő és egymást kiegészítő tevékenysége biztosította a rendszert működtető információbázist. A titkos ügynökök esetében a besúgás motivuma (hazafias okból, anyagi érdekeltségből, zsarolás okából) erősen befolyásolhatta az átadott információ minőségét. A szubjektív torzítások kiküszöbölésére az állambiztonsági szervek gyakran alkalmazták a titkos ügynökellenőrzést: ugyanarról az eseményről, személyről másik ügynökkel is jelentettek, s a jelentéseket egybevetve ellenőrizték az információk helyességét, és ügynökeik megbízhatóságát. Beszervezésüket követően az ügynökök addigi életviláguk mellett egy konspirált, titkos életvilágot építettek ki, melynek építőeleme a legenda volt - egy külvilág felé közvetített ál-életvilág kommunikálása, mely a feltűnés nélküli információszolgáltatásukat volt hivatott szolgálni. Az ügynökök egymást nem, csak a tartótisztjüket ismerték, nem rendelkeztek sem a többi “játékos”, sem az őket irányító állambiztonsági szerv tevékenységére, terveire és döntéseire vonatkozó információkkal. Visszajelzés nélkül hagyott jelentéseikhez így semmiféle “igazodást” elősegítő támpontot nem kaptak, rövidebb-hosszabb ideig mintegy légüres térben szolgáltattak ki bizalmas információkat egy arctalan, láthatatlan szervezetnek. Az ügynökhálózatot működtető, több ügynök tartótisztjeként működő állambiztonsági rezidensek csomópontokként, csillagalakzatban vonták magukhoz az ügynökhálózat egymást nem ismerő, és egymástól függetlenül jelentő tagjait. Az erős csomópontokat képező, de egymáshoz nem kapcsolódó rezidensek valamennyien egy erősen hierarchizált, központi irányításnak voltak alávetve, mely rendszerben az információrögzítés merev és túlbiztosított szabályai éltek. Egy különleges állambiztonsági fonetika alapján tárolt, szövevényesen bonyolult és egymást átszövő nyilvántartási kartotékrendszer segítségével, és ehhez kapcsolódóan különböző típusú (Vizsgálati, Figyelő, Operatív, Ellenőrző, Objektum...stb) állambiztonsági dossziékban, cselekvési utasításokkal is ellátva rögzítették a beérkező információkat. A legfelsőbb vezetés felé irányuló információterjedés egy komplex titkosszolgálati tevékenységből, a titkos ügynökjelentésekből és a nyílt nyomozati tevékenység során szerzett információk szintetizált és tömörített változatából állt össze.

Lublóy Ágnes és Szenes Márk: Ügyfélelvándorlás modellezése a kereskedelmi bankoknál

Kulcsszavak: hálózatelmélet banki alkalmazása, vállalati ügyfélháló, ügyfélelvándolrás

Összefoglaló: A bankoknak számos üzleti területen érdemes a hálózatelmélet biztosította elemzési keretet segítségül hívniuk, a vállalati ügyfelek hálózati relációinak figyelmen kívül hagyása téves banküzemi döntésekhez vezethet. A hálózatelmélet potenciális banki alkalmazási területe magában foglalja az ügyfélmegtartás, az ügyfélszerzés, bizonyos banki szolgáltatások terjesztésének modellezését, illetve a vállalati ügyfélportfolió sebezhetőségének kérdéskörét.

Tanulmányunkban a vállalati ügyfelek pénzügyi átutalások révén összekapcsolt hálójának megszerkesztését követően a vállalati ügyfelek elvándorlását modellezzük. A vállalati ügyfelek súlyozott és irányított hálója stilizált tényeken alapul, a vállalatok bankválasztási magatartását pedig racionalitás jellemzi.

Tanulmányunkban megmutatjuk, hogy piaci egyensúlyban az azonos közösségen belüli vállalatok ugyanazt a bankot választják. Az esetek háromnegyedében a kezdetben elvándorló vállalat egyetlen másik vállalatot sem ránt magával. Az esetek 1%-ában az elvándorló vállalatok száma meghaladja a 20-at. A legrosszabb esetben 25 körön keresztül lesznek újabb elvándorló vállalatok, a kezdeti bankváltás hatására végül összesen 688 vállalat vált bankot. Ezzel a három bank egyikének piaci részesedése 1,23%-kal csökken. A hálózati hatások jelentősek, a kezdetben elvándorló ügyfél fokszáma és a kiváltott dominó-hatás súlyossága közötti korreláció magas.

Vedres Balázs: Megosztó kapcsolatok: átfedő csoport-tagságok és a hálózati kohézió dinamikája

A kohézió a hálózatelemzés egyik központi fogalma. A hálózati gondolkodas alapítóit két problémakör vezette a kohÉziÓ elemzÉsÉhez: a tÁrsadalmi csoportok stabilitÁsa, És az ÁtfedŐ csoport-tagsÁgok jelensÉge. A kortÁrs hÁlÓzatelemzÉsi paradigmÁban a kohÉzív csoportok elemzÉse tipikusan keresztmetszeti adatokbÓl tÖrtÉnik, nem ÁtfedŐ csoportok azonosĂtÁsÁval. Ez az elŐ adÁs egyrÉszt a kohÉziÓ elemzÉsÉnek eredeti motivÁciÓihoz tÉr vissza, a hazai Ăźzleti csoportok 15 Éves törtÉnetÉt elemzezve, a csoportok ÁtfedÉseivel együtt. A gyÖkerekhez valÓ visszatÉrÉs mellett az elŐ adÁs Ăźzenete az, hogy a kohÉziÓ dinamikÁjÁban a csoport ÁtfedÉseknek kiemelt szerepe van. Az ÁtfedÉsek hozzÁjÁrulnak a csoportok instabilitÁsÁhoz, És ezen keresztĂźl nÖvelik a piacvesztÉs, csÖkkenŐ bevÉtelek kockÁzatÁt. Ugyanakkor a csoport-ÁtfedÉsek nÖvelik a kiemelkedŐ teljesítmény, piacszerzés esélyét, és, dirent és indirekt módon, hozzÁjÁrulnak a csoport beágyazottságához is.

Vicsek András: Szervezeti hálózat analízis – szociális hálózat elemzés módszerek a szervezetfejlesztésben

Címszavak: alkalmazás, szervezetfejlesztés, információáramlás

Kivonat:
A szervezeti hálózat analízis egy megközelítés és eszközök összessége a szervezetfejlesztésben, amely a szociális hálózat elemzés elméletére és módszereire épül. A szakmai tudás átadása, az innováció, a szervezet működésének / változásainak a megismerése, döntések mérlegelése, valamint a projektek mind olyan folyamatok, amelyek legtöbbször a kapcsolati hálózatokon- és a szervezeti információ áramláson keresztül valósulnak meg.

Az elõadás során bemutatom hogyan hasznosítottuk a szociális hálózat elemzés módszereit pénzügyi-, gyártó és IT vállalatoknál az alábbi területeken:

· Új munkatársak beilleszkedése

· Tudásmegosztás – szakmai mesterek integrálása

· Vezetõk kapcsolati integrálása, együttmûködése

· Front és back office területek közti együttmûködés

· Szervezeti változások kommunikációja

· Vezetõi utánpótlás tervezés

16:15-16:30 Kávészünet

16:30 – 17:45 HÁLÓZATI MÓDSZEREK ÉS ELMÉLETEK

Szekció elnöke: Tardos Róbert

Előadás: 12 perc Hozzászólások: 3 perc

A szekció végén 15 perc a hozzászólásoknak

Fokasz Nikosz: Örökzöldek, szenzációk és egyebek. Belpolitikai témájú sajtócikkek dinamikájának és kapcsolatainak elemzése

Kulcsszavak: Közbeszéd, növekedési formák, tematikus kapcsolatok

Abstract

A régi görögök szerint igazság az, amire emlékezni érdemes. Ezzel szemben Magyarországon a 2006-os év belpolitikai eseményeiből jószerivel csak a hazugságra emlékezünk. Gyurcsány Ferencnek 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került beszéde nyomán a magyar sajtóban hosszantartó és rendkívül intenzív publikációs aktivitás indult be. Előadásomban ennek apropóján és más példák alapján szeretném a politikai közbeszéd egy-egy részterületének dinamikáját megvizsgálni. Javaslatot teszek a politikai napilapokban valamely témában megjelenő cikkek időbeli dinamikájának tipológiájára, valamint kapcsolatuk elemzésére.

A hosszú távú cél egy olyan matematikai modell megalkotása lenne, amelyből kvantitatív módon derülhetne ki, hogy mitől, mennyire függ, vagy gyakorlatiasabban, mivel, mennyire befolyásolható Magyarországon a politikai közbeszéd alakulása. Egy ilyen modell segítségével feltárhatnánk a különböző közéleti témák megszületésének és elhalásának folyamatát, egymást erősítő szimbiotikus kapcsolataikat vagy az egymás közti versengésből fakadó helyettesítési folyamataikat. Úgy vélem ugyanakkor, hogy egy ilyen modell megalkotásában pillanatnyilag nem a matematika jelenti a szűk keresztmetszetet.

A magyar politikai napisajtóban ugyanis egymással párhuzamosan, állandóan mintegy harminc téma van jelen. Ez a tartósság természetesen állandó változással párosul. A témák folyamatosan keletkeznek, és elhalnak, egyesek újjászületnek, képesek néha áttűnni egy másik témába, gyakran egyesülnek, illetve szétválnak. Ezen állandóan változó, sokszor bizonytalan kontúrú tematikák teljes feldolgozása jelenti a legfőbb akadályát egy átfogó matematikai modell tesztelésének. Az előadás az ehhez vezető úton mutat be egy újabb lépést.

Járó Katalin, Hain Ferenc: A hierarchikus szociometria és a hálózat kutatás

kulcsszavak: hálózat kutatás, Mérei, szociometria, hierarchikus szociometria

A szociometria és a kapcsolatháló kutatás kapcsolata tankönyvi axióma, társaságunk tagjai közül is többen foglalkoztak már a kérdéssel (Angelusz –Tardos 1991, Szabó 2005, Hain 2005). Elõadásunkban, túl a történeti vonatkozásokon, a Mérei-féle szociometria egy továbbfejlesztett és ma is használt változatát a hierarchikus szociometriát mutatjuk be, és a hálózati megközelítésekhez való kapcsoldásának, illetve alapvetõ különbségének néhány aspektusát ajánljuk további megfontolásra.

Sik Domonkos: A kommunikatív cselekvés elméletének néhány kapcsolathálózati implikációja

Kulcsszavak: cselekvés kordináció, Habermas, erős-gyenge kötések

Összefoglaló:

Előadásomban annak kérdésnek igyekszem utánajárni, hogy pontosan milyen kapcsolathálózati jellemzők valószínűsítik a cselekvés-koordináció kommunikatív cselekvéssel történő megvalósítását?. Ez a kérdés, annak A kommunikatív cselekvés elmélete kapcsán megfogalmazható általánosabb kérdésnek egy alesete, hogy általában milyen tényezők valószínűsítik, hogy a cselekvés-koordináció kommunikatív cselekvés útján valósuljon meg?. A vizsgált problémának többszörös relevanciája van a A kommunikatív cselekvés elméletéből kiinduló empirikus kutatások számára. Amennyiben az életvilág újratermelése kommunikatív cselekvések során zajlik, úgy egyrészt az életvilág alkotóelemeinek (kultúra, társadalom, személy) újratermelése (kulturális újratermelés, társadalmi integráció, szocializáció) kapcsán, másrészt maguk az újratermelési folyamatok evolutív átalakulásának elemzése kapcsán egyaránt központi fontosságú azon tényezők feltérképezése, amelyek valószínűsítik a cselekvés-koordináció kommunikatív cselekvéssel történő megvalósítását. A cselekvés-koordináció vizsgálatához különösen hasznosnak tűnik a kapcsolathálózati megközelítés. Cselekvés-koordinációra csak társadalmi cselekvés esetén merül fel egyáltalán igény, így cselekvés-koordináció vizsgálata során mindig teleologikus társadalmi cselekvésre törekvő egyének hálózatát vizsgájuk. Annak feltárásával, hogy adott kapcsolathálózati sajátosságok milyen cselekvés-koordinációs mechanizmusokat valószínűsítenek, a A kommunikatív cselekvés elmélete előfeltételeire vonatkozó deduktív hipotéziseket fogalmazhatunk meg. Az előadás első részében azt a kérdést járom körbe, hogy milyen alternatív cselekvés-koordinációs mechanizmusok állhatnak a kommunikatív cselekvés helyén. Ezt követően látok hozzá annak kidolgozásához, hogy milyen kapcsolathálózati jellemzők valószínűsítik a kommunikatív cselekvést és az alternatív cselekvés-koordinációs mechanizmusokat.

Szvetelszky Zsuzsanna: Tükrünk, tükrünk… - a hálózat képének hatása a társas tudatra

Kulcsszavak: hálózat, kép, kollektív percepció, mentális modell, társas tudat, kommunikációs aktusok.

Összefoglaló:

A modern hálózatkutatás eredményei között szerepelnek a nagyszámú elemek – weboldalak, szerzői listák stb. – vizsgálatából születő grafikus ábrázolások is. Ezek az eredmények – a grafikonok, a diagramok stb. képei – egyre gyakrabban megjelennek a médiában, a tömegkommuniká cióban is.

Az emberi gondolkodás eredendően képies: a kép erősebben és közvetlenebbül hat az érzelmekre, az egyes egyének közötti intenzívebb kommunikációt és kölcsönös azonosulást inkább lehetővé teszi, mint a puszta szöveg. Rövid elméleti áttekintés után (Damasio, Bloch, Arnheim, Nyíri, Belting etc.) kísérletet teszek annak megragadására, milyen következményekkel járhat ez a modern hálózatkutatás képi ábrázolásának vonatkozásában.

A képi ábrázolás jelentősége miatt feltételezhető, hogy a hálózatok képisége a vártnál nagyobb hatással lesz a társas tudatra – elsősorban a hálózatok ábrázolásának perceptuális minősége miatt, s mivel a hálózat képe alkalmas az elvont érvelésre, narratívája összetett mentális modellt alkothat napjainkban.

Kapcsolataink panorámája tagadhatatlanul izgalomba hoz, már csak azért is, mert a webkettes hálózati világában az egyén hálózati művelete generálja a topológiát, vagyis bárki hozzájárulhat a nagy, közös kép alkotásához (úgy is, mint egy speciális tanulórendszernek a fejlesztéséhez) .

A társadalmi kapcsolatrendszerek bizonyos vonatkozásainak pontos képi ábrázolásának jelentősége a fényképezéshez hasonlítható, kérdés azonban, hogy a társadalmi hálózatok képi ábrázolása látványként vagy mutatványként jelenik-e meg. Valószínűsíthető, hogy a hálózat látványa felülírja bizonyos eddig morálisan elítélt kommunikációs aktusok értékelését (a pletykáról például éppen a hálózat vizuális képzete kapcsán kiderülhet, hogy rendszerjellemző, s ez a pletyka rehabilitálásához vezet).

Varga Attila: Harrison White strukturális szociológiája

Kulcsszavak: társadalmi intézmények, narratívák, hálózatok

Röviden szeretném bemutatni a kapcsolatháló elemzés egyik iskolateremtőjének Harrison White-nak elméleti koncepcióit. Tizenöt éve megjelent Identity and Control című ezoterikus munkájában a relativista, hálózati alapvetésű szemlélet alapján próbált merőben új utat szabni a társadalomtudományi gondolkodásnak. A dolgozat erre a munkára koncentrál.

17:45-18:00 kávészünet

18:00 – 19:15 PITCHING FORUM

Felkért hozzászólók: Fokasz Nikosz, Péli Gábor, Szántó Zoltán, Tardos Róbert, Vedres Balázs

Szekció elnöke: Letenyei László

Előadás: 5 perc Hozzászólások: 10 perc

Bakk József: Rokonszenv és barátság kettõssége gyermekcsoportokban

Kulcsszavak: Szociometria, Iskolai csoport, hálózat

A gyermekek közötti pozitív kapcsolatokat általában egyetlen "rokonszenv" változó alapján vizsgálják. A kérdések vonatkozhatnak szimpátiára (pl. kit kedvelsz a legjobban, kit tartasz a legokosabbnak) illetve tényleges kapcsolatra (kivel játszol a legtöbbet, kinek a lakásán jártál már), és mivel a kérdések alapján egyetlen változót generálnak, a vonzalmat és a tényleges kapcsolatot ezekben a hálózatokban nem lehet megkülönböztetni (Coie et al 1995; French et al, 2005).

Feltételezhetõ , hogy a hagyományos rokonszenv- kapcsolatok, illetve a tényleges (közös együttléten, együttes tevékenységen alapuló) baráti kapcsolatok nem fedik egymást. Saját vizsgálatomban ezeket a rokonszenv-kapcsola tokat és baráti viszonyokat külön elemeztem és a két hálózatot hasonlítottam össze.

7-8 éves gyermekek körében felvett adataink azt mutatják, hogy a ebben az életkorban a két hálózat eltér egymástól. A rokonszenv hálózatok sûrûsége jóval nagyobb, mint a baráti kapcsolatoké. Emellett a rokonszenv hálózatokban a kapcsolatok jelentõs része egyoldalú.

A késõbbiekben a tervek között szerepel a hálózatok közötti átfedés vizsgálata a kor függvényében két másik korosztály bevonásával.

Borbás Róbert: Mondd el ki a barátod megmondom ki vagy! Hálózatelemzés a marketingben

Kulcsszavak: kollégium, kapcsolatháló, véleményvezetők, marketing

Összefoglaló: A kutatás egy komáromi kollégium diákjainak a kapcsolatait tárja fel, amelynek a célja hogy kiválassza a véleményvezetőit a közösségnek, feltérképezze a baráti és az informális hálózataikat, majd a későbbiekben pedig felhasználja a véleményvezetők központi szerepét egy vendéglátóipari egység hírének elterjesztésében.

Papp Gergő: Hitelezők és adósok a kései feudalizmusban

Megjegyzés: Pitching forum

Kulcsszavak: történeti szociológia, business networks, network dinamika

Kivonat: A Somogy megyei hitelezési szokásokat vizsgálom 1756 és 1812 között.

Szántó Zoltán, Letenyei László, Papp Gergő és Kedves Anamária: Erasmus kapcsolatok

pitching

*Kulcsszavak* : Egyetemkozi kapcsolatok, Erasmus, háló, dinamika

*Abstract*

A 2003-as ev hallgatoi mobilitasa alapjan az europai egyetemek halojat vizsgaltuk.

Szekfű Balázs László: Politika nyílt forrásból - internetes ógörög demokrácia kísérletének terve

PhD hallgató, PTE Kommunikációs Doktori Iskola

Hogyan alakítja át a politikai gondolkodást a technológia, mit jelent a politika számára a wiki, a social network, az open source megközelítés? Mennyire korrelál az internetes információ fogyasztás a kifinomultabb politikai ízlésvilággal Magyarországon? Adhat-e az internet ingyenes média alternatívát hagyományos médiában versengő pártokkal szemben? Megérett-e a mai magyar netizen közösség az aktív poltikai önrendelkezésre? Hogyan képzelhető el egy éles kísérlet amely az internet és a hálózati gondolkodás eszközeit egyesítve akar-e kérdésekre válaszolni?

Tóth Péter: Felsőoktatási intézmények vonzáskörzetének változása

Kulcsszavak: felsőoktatás, vonzáskörzet, tanulói mobilitás

Összefoglaló (4-8 mondat):

Az elmúlt években megsokszorozódott a felsőoktatási intézmények, és főképp az intézményekben oktatott szakok száma. Léteznek unikális, országos jelentőségő szakok, amelyeket csak néhány intézmény vállal fel és léteznek olyan szakok, amelyek majdnem minden oktatási intézmény kínálatában szerepelnek. A szakkínálat -az intézmény hírneve mellett- ezért nagyban befolyásolja az egyes felsőoktatási intézmények vonzáskörzetét is. Amennyiben a kínálati oldalon új szereplő jelenik meg, úgy a vonzáskörzet is lényegesen változik. Ezt a változást kívánom bemutatni 2003 és 2006 között a nappali tagozatos hallgatók lakhelye és az általuk látogatott oktatási intézmények "telephelyének" kapcsolathálójának elemzésével.

19:30- Esti sörözés a Ráday utcában